Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

176 1352 augusztus 29 — 1352 szeptember 20 440. 1352. aug. 29. (IV. Kai. Sept.) A fehérvári káptalan előtt Mihály fia Jánosnak a fiai : Miklós somogyi főesperes és testvére : János, a veszprémi káptalan nemes jobbágyai, mivel uraiknak róluk hamisul jelentetett, hogy hálátlanná válva conditiójukról meg­feledkeztek, s az országos nemesek közé (eorum... conditione spreta in exerci­tuantes regni nobiles) akarnak emelkedni, és titkon ilyesfajta írást is szerez­tek, — hogy ellenségeik hírverését megcáfolják, s a káptalan gyanúját elosz­lassák, kijelentik, hogy őseikkel egyetemben régtőlfogva a káptalan harcoló nemes jobbágyai (nobiles iobagiones exercituare debentes), továbbá, hogy uraik jóindulatát biztosítsák, a birtokukban levő minden olyan oklevelet, amely nyilatkozatukkal és állapotukkal ellenkeznék (confessioni et statui contrariari) és a káptalannak kárára szolgálna, semmisnek nyilvánítanak. Rongált, vízfoltos hártyán, függőpecsét részére való bevágásokkal. — Vk. m. lt. Veszpr. oppid. 27. 441. 1352. szept. 20. (Bude, f. V. a. Ma... 1 ) I. Lajos király a veszprémi egyházmegye területén tizedfizetésre köte­lezett nemességhez és bármiféle más conditiójú lakossághoz. — A budai országgyűlésen, a korábbi szokást megváltoztatva, a tizednek terményben való fizetését rendelte el. 2 Azonban, mivel ráeszmélt, hogy magának és alatt­valóinak ebből csak lelki kára származik, s emiatt a pápával is nézeteltérése támadt, olyan dologba tehát, amelyben nem illetékes, nem kívánván avat­kozni, a tizednek pénzben való megváltását állítja vissza olyképpen, hogy ahol eddig kepénkint 12 vagy 10 bécsit (vyennenses) 3 fizettek, ott a folyó évben nyolcat, ahol pedig kevesebbet, vagy csak nyolcat adtak, ott nyolc bécsit kell fizetni a bárány-, gida- és méhtized mellett. A jövőre új intézkedést ígérve, rendeletét vásárokon és más nyilvános helyeken rendeli kihirdettetni, az ispánoknak és alispánoknak pedig megparancsolja, hogy a tizednek ilyen­formán való behajtására, szükség esetén, a püspök tizedszedője mellé küld­jenek ki megyei embert. Rongált papíron, hátán pecsét nyomával. — Vk. h. h. lt. Decimae episcopi et capituli 6. Említi: Fejér IX/7. 111. 1 A dátumban szereplő szentnek a nevéből csak a »Ma« szótag olvasható, s Mathei-re egészítendő ki, miként az I. Lajos királynak az erdélyi püspök részére ugyan­aznap (in vig. Mathei) kiadott, rövidebb s némileg módosított, lényegében azonban azonos tartalmú okleveléből megállapítható. (Zimmermann, F. — Werner, C. — Müller, G. : Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1897. II. 89.) 2 Prelati quoque et viri ecclesiastici iobagiones habentes primo decimas, post hec similiter nonam partém omnium frugum suarum et vinorum ipsorum exigant. 1351. art. 6. §. 2. 3 Holub J. (Zala megye története a középkorban 368.) a »vyennenses« alatt bécsi dénárt ért, azonban nem lehetetlen, hogy itt bécsi fillérről van szó (Zsámbéki L. : Magyar művelődéstörténeti kis-lexikon 56.), amelyet később »bécs«-nek is mondottak. Magyar oklevélszótár s. v. bécs.)

Next

/
Thumbnails
Contents