Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)
174 1352 május 11 436. 1352. máj. 11. (f. VI. a. asscens.) Balázs pozsonyi prépostnak, János veszprémi püspök és királynéi kancellár vikáriusának bizonyságlevele a káptalan máj. 11-i, a Szt. Györgykápolnában tartott üléséről, amelyen, előzetes nyomásra, Miklós somogyi főesperes (testvére : János nevében is) lemond nagybátyjuknak, Márton egykori őrsi prépostnak végrendetileg a káptalanra hagyott 01 Wrs-i birtokrésze használatáról. •— Attól tartva, hogy a jövőben elidegeníthétik, — az ottani jobbágyokat ő kergette el, ami miatt a káptalannak tiltakoznia is kellett — élete tartamára sem hagyják meg kezén Ól Wrs-öt, István mester dékán-kanonok pedig most a birtokkal kapcsolatos minden további avatkozástól eltiltja a főesperest. Rongált papíron, hátán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. A. Örs 17. Hiányosan és hibásan kiadva : Zala vm. I. 515. — A veszprémi káptalan birtokigazgatására fényt derítő e fontos oklevélnek teljes szövege a következő : Nos Blasius divina et apostolica provisione prepositus Posoniensis vicariusque venerabilis in Christo patris domini Johannis eadem gratia episcopi ecclesie Vesprimiensis auleque reginalis cancellarii in spiritualibus generalis. Notum facimus per présentes quorum interest universis : Quod cum nos in anno domini M.° CCC.° quinquagesimo secundo, feria sexta proxima ante festum asscensionis domini, in capella beati Georgii martiris, ubi in medio discretorum virorum capituli videlicet eiusdem Wesprimiensis ad eundem locum universaliter conventorum capitulariter de negotiis ipsius ecclesie tractaturi oportunis consedissemus ; tandem magister Nicolaus archidiaconus Symigiensis considerans se et Johannem fratrem suum ex vigore litterarum testamentarias dispositiones magistri Martini quondam prepositi Wrsiensis patrui ipsorum continentium- et in presentia sui coram nobis et pleno eodem capitulo prius perlectarum, quarum continentia percepta ipse dominus archidiaconus Paulo ante prefatum diem pro deliberatione et tractatu cum eodem Johanne fratre suo habendo ab eisdem dominis de capitulo pecierat sibi assignandum de Ol Wrs nil perpetuitatis seu proprietatis habere, — exurgendo perpetuitati et proprietati eiusdem possessionarie portionis in eadem 01 Wrs habite et quam hactenus possedisset, eisdem dominis de capitulo et ecclesie [Wesprijmiensi resignando et reddendo pure renuntiavit et simpliciter coram nobis ; factaque huiusmodi renuntiatione et resignatione ibidem et in continenti usque v[itam sjuam sibi dari gratiose et conferri ab eidem dominis húmiliter et prece postulabat subiectam. Qui cum petitoni huiusmodi eiusdem domini archidíaconi acqu[iescere njolentes, ipsam possessionariam portionén per cauthela in futuro adinvenienda a se et ecclesia ipsorum timentes alienari — eidem non dédissent a[d conser] vandum, sed omnio eandem abstulissent ab eodem tamquam suam et ecclesie eorum prenotate ; demum iobagiones in eadem possessionaria portioné prius residentes] idem archidiaconus fecit affugari, ut postea idem capitulum universaliter et singulariter nobis extitit protestatum de archidiacono prenotato ; ibidem etiam post huiusmodi resignationem eiusdem possessionarie portionis per ipsum archidiaconum modo premisso factam magister Stephanus canonicus eiusdem capituli et decanus exurgens vice et nomine eiusdem capituli, archidiaconum sepedictum ab ulteriori se intromissione in eandem possessionem seu eiusdem dominium prohibuit coram nobis. Nos igitur présentes litteras ad petitionem eörundem dominorum de capitulo prefate Wesprimiensis ecclesie confici sigilloque nostro apponi fecimus [communi iustitija suadente. Datum anno, die et loco prenotatis.
