Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

431. 1351. júl. 5. (III. Nonas Julii.) A fehérvári káptalan előtt a zalamegyei Folkus-i Herbordus fia Főrinc ispán, Haholth-i Keled fiának, Mihálynak a fia : Miklós mester és ugyancsak Haholth-i Buzad fiának, Miklósnak a fia : János, (tehervállalással és rokonaik nevében is), mivel lelkük nem csekély kárára s népeik botránkoztatására a veszprémi püspökség területén levő zalamegyei falvaik jobbágyaival (per incolaá et habitatores seu iobagiones omnium possessionum suarum in comitatu Zaladiensi) régóta nem fizettették meg a termény- és bortizedeket, s emiatt a püspök már öt esztendeje az országbíró előtt perli őket, — félvén a várhatólag kedvezőtlen ítélettől, de saját belátásukból is, megbízottjával : Miklós mester somogyi főesperessel kiegyeznek, megígérve haladéktalan folyósításukat s azt, hogy a püspöki tizedszedők (a szőlők sokasága miatt) szüret idején sátrat emelhetnek birtokaikon, részükre segítőt rendelnek ki és a tizedszedés költségeihez hozzájárulnak. Hártyán, függőpecsét sodratával. — Vk. m. lt. Hahót 1. 432. 1351-1357.

1 A fehérvári keresztes konvent jelenti I. Fajos királynak, hogy a János veszprémi püspök és káptalanja részére kiadott általános eljárási parancsára kiküldött bizonyságának : Orbán papnak a kíséretében Wrs-i Myske fia Pál Veszprém és Zala megyében nyomozva megállapította, hogy Segwar-i Tamás íiai : Miklós és János mesterek a veszprémi káptalannak többek között (Noghpechel-en?) egy 4 ökörrel és egy lóval vontatott s 1 tunella borral megterhelt szekerét erőszakkal elvették. Csonka és igen rongált papíron, zárlatán pecsét nyomával, — Vk. m. lt. Fssegh 2. 433. 1352. jan. 20. (in quind. epiph.) n A fehérvári káptalan jelenti I. Fajos királynak, hogy a János veszprémi püspök részére kiadott általános eljárási parancsa értelmében kiküldte István papot, egyháza oltárigazgatóját, s kíséretében a szomszédoknak és határos birtokosoknak s a káptalant képviselő Bndre fia János mester kanonoknak és a püspök káplánjának : János mesternek a jelenlétében Saar-i János fia Miklós a veszprémi káptalannak a püspök Pothwasara-i, a veszprémvölgyi 1 Az oklevél a borítékján (s az elenchusban is) 1340-re van datálva ; azonban, mivel I. Lajos királynak a János veszprétni püspök és káptalanja részére kiadott parancslevelére válaszol benne a konvent, helyes kelte János pécsi prépostnak veszprémi püspökké történt kinevezési időpontja (1346. júl 19. Mon. Rom. Vespr. II. 117.) utáni időre esik. Mivel pedig János csak 1351-ben szenteltette magát püspökké, s az oklevelek is ekkor váltják fel a »választott« s »választott és megerősített ...püspök* címzést a felszentelt püspököt megillető » veszprémi püspök>> címmel, mint amilyent oklevelünk is használ, dátuma, — ha a címhasználatnak ez a következetessége esetünkben is jogosan feltehető, az 1351 — 1357. évekre tehető. (Mon. Rom. Vespr. II. I-LIH.)