Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

felperes Kege nevű birtokához csatolva annak a javára iktatandó; a felek azonban ki is egyezhetnek, ha hajlandók a bíró méltányos kielégítésére (dummodo iuxta qualitatem dicte cause nos velint complanare). A jelentést május 8-ra kéri. Hártyán, zárlatán (?) pecsét nyomával. — Vk. m. lt. N. és Kisbérén 19. — Tartalmilag átírva Pál országbíró 1338. máj. 19-i (eredetije: Vk. m. lt. Kétye 3.), a fehérvári káptalan által 1418. aug. 5-én átírt ítéletlevelében. (U. o. N. és Kisbérén 20.) 300. 1338. ápr. 5. Pál országbíró ítéletlevele. Amikor 1336-ban Gezthey-i Gezth, Lajos hercegnek a hercegi birtokok felkutatására kiküldött megbízottja a zalamegye-i Abraam birtokot visszafoglalta, a veszprémi káptalan tiltakozott, ezért máj. l-re a király elé idézték. Az 1338. márc. 25-i tárgyaláson egy, a káptalan által benyújtott s ezzel a birtokkal kapcsolatban 1327-ben kiadott ítéletlevele

1 alapján az országbíró az egyház javára dönt. Zala vm. I. 332. (Vk. ni. lt. Ábrahám 8.) 301. 1338. máj. 6. (VI. oct. Georgii.) A fehérvári káptalan bizonyítja, hogy a Péter szerémi püspök és királyi kápolnaispán s a veszprémi káptalan között a kápolnaispánság Kege-i és a káptalan Nogberen-i birtoka határában levő s 30 márkára becsült földért folytatott perében Pál országbíró esküt megítélő döntése értelmében a kápolnaispán részére küldött Gaan-i Miklós mellé Jakab Jod-i papot s a káptalan részére kiküldött Nyary-i János mellé János karbeli clericust jelölte ki bizonyságul, s amikor kíséretükben a megbízottak 1338. május 1-én a perelt földre kiszálltak, a kápolnaispán képviseletében officiálisa: Nagy (magnus) István, a veszprémi káptalan nevében pedig Péter hantái prépost, a Nogberen-i birtok — illetve predium igazgatója (rector possessionis seu predii Nogberen), Jakab Segusd-i főesperes, György dékán, Cosmas és Albert nótárius, kanonokok, eskütársaikkal és 300-nál több nemessel megjelenve kijelentették, hogy az országbíró engedélyével élve —- Gaan-i Miklósnak, Nyary-i János és Pezye-i Dezső mestereknek, mint királyi embereknek, továbbá Kara-i Leustáknak, Enygh-i Loránd fia Lászlónak, Wgal-i Iwanka fiainak: Jakab, Miklós és István mestereknek, Sidou fia Andrásnak, Péternek, a néhai István veszprémi püspök testvérének és Wolpat fia Lászlónak, mint békebíráknak és a többi ott megjelent nemesnek a közreműködésével kiegyeztek, s a veszprémi káptalan a vitás földből, annak a kápolnaispánsági Kege birtok szÖllei melletti részéből (az oklevélben részletesen felsorolt határok szerint elválasztva), 1 ekealjnyit engedett át Péter püspöknek. Hártyán, zárlatán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. N. és Kisbérén 19. — Tartalmilag átírva Pál országbíró 1338. máj. 19-i (eredetije; Vk. m. lt. Kétye 3.), a fehérvári káptalan által 1418. aug. 5-én átírt ítéletlevelében. (U. o. N. és Kisbérén 20.) 1 Megerősítette I. Károly király 1330. júl. 25-én. Zala vm. I. 248.