Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

oklevelét, — s tartalmukat tudomásul véve kijelenti, hogy a veszprémi egyház s a püspök, prépost és káptalan szabad serviensei, azaz harcoló jobbágyai és népeik (servientes liberos seu exercituantes iobagiones et populos ad epi­scopum, prepositum et capitulum... pertinentes) az ő és helyetteseinek a bírás­kodása alól mentesek. László alnádor 1344. okt. 30-i átírásában. — Vp. lt. Jus gladií 5. 264. 1335. jan. 27. u. 1 (...XXII. resid. exerc. regii ad diem epiph. proel.) Pál országbíró a fehérvári káptalannak. A veszprémi káptalan 1335. jan. 27-én pert indított a Vyganth-ból való István fiai: Miklós és László, továbbá Sebestyén fia Bedech, János fia György és Lukács fiai : Lukács és János ellen azért, mert Vyganth-ban lévő 2 ekealja földjét, közösen birtokolt erdejét, Kopulch-i malmát és 9 harangozó-mansióját, a harangozókkal együtt, még a békétlen időkben (temporibus inpacatis) erőszakkal elfoglalták. A bizonyítás után az országbíró utasítja a fehérvári káptalant, küldje ki bizonyságát, hogy kíséretében s a szomszédok és határos birtokosok, valamint a felek vagy kép­viselőik jelenlétében a megnevezett királyi emberek valamelyike, máj. 1-én, a perelt földet a káptalan részére visszafoglalja és iktassa, az esetleges újabb tiltakozókat pedig, miután fogott bírákkal a vitás földet és tarto­zékait fölbecsülte, máj. 15-re a király elé idézze. Pál országbíró 1335. nov. 27. parancslevelében tartalmilag átírva. — Vk. m. lt. Vigánth 2. 265. 1335. márc. 29. (in Wyssegrad, in oct. medü quadr.) I. Károly király, — mivel Osl fia Domonkos mester Wesprim-i ispán, kit a veszprémmegyei királyi, királynéi, hercegi és a várak jogaihoz tartozó népek és földek kivizsgálásával és visszaszerzésével (ad inquirendum et recap­tivandum tam homines, quam terras regali, re ginali, necnon castrensi iuri debentes) ügyvédként megbízott (legitimum procuratorem constituendo), Chatar-i Bolug (dictus) Miklós királyi kiküldöttnek és a fehérvári káptalan bizonyságának a jelenlétében azt a sessiót, amelyen egykor hercegi jogon (nomine iuris ducatus) Dyen élt és a veszprémi Szt. Miklós-egyház mellett lévő többi sessiót Wesprim-i Mihály fia János ispántól várjobbágyi címen (nomine iuris iobagionum castri) 1332»dec. 2-án elvett, az ispán pedig — tilta­kozása miatt — perbe vonatott, — az 1335. márc. 22-i tárgyaláson, miután a Miklós mester veszprémi kanonok által bemutatott oklevelekből meggyőződött, hogy e sessiók a kanonok atyjának, az alperes János ispánnak régtől fogva törvényes birtoka, neki és fiainak : Jánosnak és Miklós kanonoknak örök jogon visszaadja. I. Lajos király 1355. nov. 10. megerősítő levelében. — Vk. m. lt. Veszpr. oppid. 20. 1 1335. jan. 27-én volt a tárgyalás.

Next

/
Thumbnails
Contents