Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

mittatis dicatasque debito tempore et consueto iuxta dispositionem et ordinationem dicti domini nostri regis, prelatorum, barronum ac universorum procerum regni cum presenti nova moneta persolvi faciatis cum effectu, quemadmodum idem dominus noster rex in suis litteris novissime emanatis de dicta dicatione decimarum et exactione vobis duxit edicendum, eo quod dicti novi denarii pro uno denario antiquo in qualibet venditione et emptione ac exactione quarumlibet collectarum nominantur et exiguntur ; assumpmensque predictus dominus Stephanus episcopus, quod si decimatores sui iniustam dicationem, exactionem seu aliquas novitates fecerint, ex parte eorundem omnimodam exhibebit satisfactionem iure permittente. Papíron, a szöveg alatt hat pecsét nyomával. *Ez a szó az eredetiben hiányzik. Dl. 8181. (F.) 4515 Szept. 14. Velence megállapítva a pagoi követségnek adandó feleletét, elutasítja kölcsön iránti kérését, amelyre a függetlenségét biztosító királyi oklevél kiváltása miatt volna szüksége. Ljubiő IV. 383. 4516 Szept. 14. körüle Valkóvár. Valkó megye előtt a Liszkaiak tiltakoznak, hogy lovakat legeltető két jobbágyukat Gáborján fia István megverte, ugyanezeket Pál bán fia András elfogatta, az előbbi pedig vonakodott letartóztatni famulusát, aki a szentillyei vásárról háza térő villicusukat megölte. Zichy V. 27. 4517 Szept. 17. Seefeld. Vilmos és Albert'osztrák hercegek szövetséget kötve Jodok morva őrgróffal, Zs.-al kötött megegyezését mindkét fél érvényben maradónak jelenti ki. Codex dipl. Mor. XII. 316. (Brünni orsz. lt.) — Kurz : Albrecht IV. I. 174. — Lichnowsky V/2. 90. sz. 4518 Szept. 18. (die XVIII. Sept.) Anthonius de Ponto decretorum doctor, sebenicoi püspök, János esztergomi érsek vicariusa, generális causarum auditor ac ab eodem domino archiepiscopo super inquirendis, puniendis et corrigendis suorum subditorum excessibus specialem comissionem habens ítélete Olmud Péter, a veszprémi egyházmegyei Sassaad-i Szt. András-egyház rectora ügyében. Vizsgálat után 1395 dec. 11., amidőn in consistorio Strigoniensi unacum multis aliis venerabilibus et discretis viris dominis iuris peritiam habentibus et notario ítélkezett, eskü alatt kihallgatta a vádlottat a következő vádpontok felől: Homo rixosus, lusor publicus taxillorum, discurrens hinc inde per tabernas ac loca publica et inhonesta, blasfemator dei et sanctorum, inhoneste ac maie et pessime vite conversationis et fame, multa scandala diversimode comittendo non vitám ecclesiasticam, sed penitus laycalem et totaliter inhonestam ac toti ordini ecclesiastico scandalosam et vituperiosam ducendo et alias de multis et nephandis delictis et excessibus publiée difamatus et pro tali et ut talis in terra Budensi in villa de Sassaad ismeretes. A vádlott respondit, non credit. Egyházát lelkiekben és anyagiakban egyaránt rosszul igazgatta, az ingóságokat, kelyheket, könyveket, paramentumokat elfecsérelte. A vádlott szerűit két kelyhet egy familiarisa eltulajdonított, egy missalet pedig maga elzálogosított, amidőn a zsinatra kellett mennie ; a többit tagadja. Most novemberben in castro Budensi Almania-i Ulrik budai lakos szénakereskedőt házában késével agyonszurkálta. A vádlott szerint Ulrik egy házban ivás közben összeveszett adásvétel miatt egy bizonyos Balázzsal s midőn ő közbe lépett, egy nagy bottal fejbe vágta, mire ö felkapta az ott heverő baltát s azzal fején kis sebet ejtett, amibe azután az belehalt néhány nap múlva, de csak azért, mert orvosokkal nem gyógyíttatta magát. Mivel a vádlott a következő tárgyalási napon, dec. 20. további védekezést nem terjesztett elő, 1396 aug. 24. Parvus Blasius mestert,az esztergomvári Szt. Istvánról nevezett káptalan kanonokját a vádlottal szemben sollicitator, instigator et procurator-rá kinevezte, majd előterjesztésére iuxta dicte sedis Strigoniensis approbatam consuetudinem actenus observatam a tanukat