Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

1029 Máj. 23. Zs. Rozgonyi Simon kérésére átírja máj. 5. adománylevelét (1009. sz.) és a jászói konvent máj. 23. iktatólevelét. Fejér X/l. 518., hiányosan. (Dl. 7496. A szöveg élén : Relatio domini Stephani palatini. A dátum nyilvánvalóan téves ; helyesen talán : X. Kai. Jul.^ 1030 Máj. 23. Zs. a budai káptalan részére gondos vizsgálat után átírja III. Endre 1291 jún. 4). oklevelét. Fejér X/I. 504. (Prímási világi lt. Lad. U. f. 4. nr. 93.) és X/8. 254., reg. 1388. év alatt. 1031 Máj. 23. Uzsa. István nádor a veszprémi káptalanhoz. Iktassa be Rendesi Mártont és rokonait fél telek s szó'lő, 20 hold föld s négy kaszálónyi rét birtokába. Zala vm. II. 237. (Az 1305. sz. okl.-ből.) 1032 Máj. 23. Trau város megállapítja a bosnyák királyhoz küldött követeinek feladatát. Fejér X/3. 101. (Mem. di Trau után.) — Fermendáin 47., reg. 1033 Máj. 24. A fehérvári káptalan bizonyítja, hogy Demeter veszprémi püspök nem tette le az esküt, hogy a vitás töttöskáli három holdat Rátóti Gyula jobbágyai foglalással szerezték meg. Zala vm. II. 239. (Esterházy cs. lt.) 1034 Máj. 26. (in villa Fyred, in vig. asscens.) Zs. Iohannes filius condam comité Iacobi de Scepus decretorum doctor, comes capelle nostre, archydiaconus de Doboka in ecclesia Transiluana szolgálataiért, amelyeket elődeinek, Mária királynőnek majd neki tett, a királynő, a prelátusok és bárók tanácsából új adományul adja neki és unokatestvérének, Stephfalua-i Chunk fia Jordánnak quandam possessionem Rethy alio nomine Salusan nuncupatam in comitatn Scepusiensi habitam per quosdam homines a debito servitio regié maiestatis se occultantes sub taciturnitatis silentio a diu possessam et conservatam et ex eo iuri nostro regio pertinentem, amelynek egy része már tulajdonában van. A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt : Propria commissio domini regis. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 60.448. Máriássy cs. lt. Idegen rész. 1035 Máj. 26. Visegrád. István nádor a tihanyi apátnak ítél oda Mátyás lapicidaval szemben a zalamegyei Kispécselen levő telket. Pannonh. rendt. X. 583., kiv. (Dl. 62.) 1036 Máj. 26. A sági konvent átírja Told és Haláp falvak (Nógrád m.) ügyében kiadott 1295. évi oklevelét. Iványi: Gyömrő 85., kiv. (Újkori másolatból.) 1037 Máj. 29. (in civitate nostra Vissegradiensi, sab. p. asscens.) Zs. bizonyítja, hogy Somus-i Konya özvegye Ilona és gyermekei : Erzsébet, Zuha-i Jakov fia István mester felesége, Margyth és Péter kérésére kiküldve Hank fia István királyi embert, ez a nádori és országbírói emberekkel Gömör megyének a jelen Szt. György nyolcadára pereik elintézése végett Visegrádon megjelent nemesei körében vizsgálatot tartott s megállapította, hogy Felseubathka-i Domokos fia Benedek és Sankfalua-i György fia Bálint a múlt évben a panaszosok János fia Miklós nevű jobbágyát, amikor Bathka-ra haza akart térni, az országúton megszalasztották és 60 forintot érő hátaslovát megölték, majd az említett Benedek fiai : János és László cinkosaikkal Márk fia János nevű Bathka-i jobbágyukat, házának ajtait betörve, meg akartákölni, Pál szabó fia Benedek nevű Bathka-i jobbágyuktól, amikor Garan-i András engedélyéből ennek erdejében volt, kocsiját két ökörrel elvették, Kapoztas (dictus) Lőrinc nevű jobbágyukat megverték, ugyancsak Benedek parancsára fiai és Sankfalua-i Bálint Mihály nevű jobbágyuknak két lovát Bathka-n elvették s jobbágyaiknak a mezőn levő termését elvitték, ugyanők Benedekkel együtt az idén Myke fia Pál nevű jobbágyuknak az AlsoBathka-i erdőből négy ökrét és két lovát kocsistól elvették és azonkívül a fenti János fia Miklóst parochiális egyházuk körül meg akarták ölni. Rongált papíron, hátlapján pecsét töredékével. Dl. 26.570. 1038 Máj. 30. Visegrád. Bebek Imre országbíró átírja a sági konvent 1347 jún. 25. határjáró oklevelét. Kubinyi II. 316. (Baloghy cs. lt.) 9 Zsigmondkori Oklevéltár