Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

1388 október 25 11 777 Okt. 25. (in villa Mayk, dom. a. Sym. et Iude) Zs. a jászói konventhez. Iktassa be Serethwa-i Ramacha fia Pétert a Chaslouch-i nemesektől elvett s Gewch birtokból Ramachgewch-be áthelyezett rév birtokába. A jászói konvent 1388 nov. 17. okl.-ből. Dl. 52.609. Kállay cs. lt. (F.) 778 Okt. 25. (in Wyssegrad, XX. die oct. Mychaelis) István nádor ítéletlevele. Zs. és Mária királynő Zolii az ő, a prelátusok és más bárók elé utalta az esztergomi káptalan panaszát, amely szerint Zebehleb birtok nem kis terjedelmű földjeit Legyen-i Fülöp fiai : Tamás és László, továbbá Eles (dictus) Miklós Legyen nevű birtokukhoz csatolták. A káptalan jogainak igazolására a következő két oklevelet mutatta fel: 1.) 1222. II. András király előtt és engedélyével az esztergomi káptalan megvásárolja Zebehleb birtok határjelekkel megállapított részét. 2.) 1338 júl. 15. Az esztergomi káptalan előtt Opon-i Zeep (dictus) Pál fiai és rokonai eladják Tamás erdélyi vajdának a hontmegyei Bel birtok Zebehleb-bel határos részét. Az alperesek tagadták a vádat és azt állították, hogy a vitás terület Legyen birtok része, ezt pedig a zólyommegyei Panik-ért Lajos királytól kapták cserébe. Zs. és a királynő, amikor beszámolt nekik arról, hogy a káptalannak vannak határt leíró oklevelei, az alperesek azonban ilyenekkel nem rendelkeznek, ítélet pedig a határok ismerete nélkül nem hozható, megbízták őt, továbbá Knol Péter titkos kancellárt, Rayk-i István, Zudor György, Osl fia János és Cyko fia Ferenc mestereket, hogy a váci káptalannal a határokat vizsgálja felül. Az utasításnak megfelelően először Zebehleb határát a káptalan kijelölése szerint s András király oklevele alapján állapították meg. A határ Lusnapataka-nak a Lubus-folyóba torkolásánál kezdődik, érinti caput seu ortum fluminis, quod vulgo Megyespatak appellaretur, inter terras arabiles et campestres eljut ad locum, ubi lapides exciderentur s amelynek a káptalan szerint Lagkew a neve, áthalad a mons Pleske-n s egy cserfánál végződik, ahol Legyen, Beel és Zebehleb határai találkoznak. Az említett fák : vadkörte, alma. Ezután a Legyen-i nemesek kijelentésére, hogy ők András király oklevele alapján helyesebben meg tudják mutatni a határt, az ő útmutatásuk szerint állapították azt meg, ugyanazon határpontokat jelölve meg — magna rupis seu lapis Lagkew, mons Pleskhegye — azzal a különbséggel, hogy másik patakot mondottak Megyespatak-'nak s ennek forrásáig a határ usque montem vinearum et asscendendo ipsum montem supra easdem vineas halad. A vitás területet, amely a két határvonal között van, a szántókkal, erdőkkel és szőlőkkel együtt harmadfél királyi aratrumra becsülték. A becslés befejezte után a káptalan megbízottjai felmutatták Zs. oklevelét, amellyel megparancsolta neki, hogy Zebehleb-et contradictione quorumlibet non obstante határolja meg. Tamen quia huiusmodi mandátum regium consuetudini ipsius regni Hungarie ab antiquo assuete repugnare cernebatur, volentes igitur in premissis iuxta regni consuetudinem procedere et partibus iustitiam inpenderé, mivel a káptalannak vannak Zebehleb-ről szóló határjáró oklevelei, a vitás terület nagyobb részét pedig kezében tartja s mert iuxta quantitatem dicte estimationis ipsius terre litigiose in facto eiusdem eidem capitulo iuramentum modo subscripto deponendum inponi et adiudicari debere nobis et dictis sociis nostris ac nobilibus ad perfectionem premissorum convocatis agnosscebatur, pro eo nos unacum eisdem sociis nostris ad premissa nobiscum deputatis decreveramus iudicantes, hogy a káptalan egyik előkelőbb tagja, mint a székesegyházi prépost, az olvasó-, éneklő- vagy őrkanonok octavo se nobilibus Szt. István nyolcadán (aug. 27.) Bertalan vagy Antal diákok, a királyi curia jegyzői, továbbá a váci káptalan megbízottjának jelenlétében ismét megjárva Zebehleb határát, ennek egyik pontjánál tegye le a földesküt, mégpedig ő propter reverentiam sue sacerdotalis