Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

tettek elő, még pedig a szepesi káptalan 1288. és 1385. közti kilenc oklevelét, továbbá: 1388 márc. 18. Dank fia Hank comes (471. sz.) és 1388 febr. 11. Bubek Imre országbíró (429. sz.). A szepesi káptalan oklevelei birtokrészek eladásáról és zálogosításáról szólnak, így : 1313. Geublinus filius Hench de Suburbio sororius Geublini iuvenis de Leuche eladja 29 finomezüst márkáért terra Chakan-nak Zalusan nevű részét Danus fiának és társainak ; 1329. Rety-i János eladja Zalusan nevű birtokrészét Hannus comes fiainak pro sexaginta duabus marcis grossorum denariorum, sex ulnis panni de Papringo ; 1360. Zalusan-i Pál leánya : Gerus eladja Rety-i birtokrészeit Stephkfalua-i Jakab mesternek, Konth Miklós nádor ítélőmesterének 30 dénármárkáért és hat rőf posztóért. — Az alperes ismét a katonai szolgálatokra hivatkozott, amelyeket ő és elődei teljesítettek s felajánlotta, hogy mint köztudomású tényt ezt közvizsgálat formájában is igazolja a hasonló módon katonáskodó szepesmegyei nemesek tanúskodásával. Mivel a vizsgálatba a felperes kápolnaispán beleegyezett, a nádor rendeletére az egri káptalan azt Zenthlazlo possessio seu villa-ban, amely locus sedis iudiciarie nobilium comitatus Scepusiensis decem lanceatorum, meg is tartotta. Itt a felperesek mellett igen sok nemes és a kanonokok nyilatkoztak, az alperes mellett egyedül Chelnukfew-i Miklós. — Az előbbiek közül egyesek szerint a Rety-iek mindig valódi nemesek voltak s csak az alperes csatolta magát a lándzsásokhoz, mások szerint pedig sem nagyapja, apja, sem maga nem teljesítette a lándzsás szolgálatokat. 1391-ben, amidőn a káptalan jelentésetárgyalásra került, Rety-i Corrardus fia Jakab arra hivatkozva, hogy az ügy őt éppen úgy érinti, mint osztályos atyafiát, az alperest, beavatkozva a perbe, annak igazolására, hogy őseik a lándzsások közé tartoztak, felmutatta a következő két oklevelet: 1.) 1302. A szepesi káptalan előtt Danus fiai eladják Chakan föld harmadát sub eisdem libertatis et servitii conditionibus, amilyenek a kétharmadot terhelik. 2.) 1329. Ua. előtt Rety-i János elzálogosítja birtokrészét oly feltétellel, hogy a zálogbirtokos servitia, collectas et alia, que de ipsa portioné possessionaria fieri deberent, köteles teljesíteni. — István nádor ítéletében bírótársaival : Bálint bíborossal, a pécsi püspökség gubernátorával, Demeter veszprémi, János váradi, János győri püspökkel, Bubek Imre országbíróval, Zudar Péter és Treutul János volt bánokkal, Kapla-i János condam wayuade regni Ruzye, Zambo Miklós volt királyi tárnokmesterrel, Iohannes de Sancto Salvatore mester országbírói és Vsa-i Márton mester nádori protonotariusokkal ceterisque quampluribus viris ecclesiasticis litterarum dogmatibus eruditis ac regni primatibus, militibus et nobilibus az alperesek javára döntött, mivel Zs. adományozásával és a közvizsgálat tanúvallomásaival szemben a bemutatott oklevelek alapján kétségtelennek találta a vitás birtok servitium conditionarium jellegét, s így számukra ítélte meg az esküt. Rendelkezése értelmében Helbrandus fia Márton és Rety-i Corrardus fia Jakab a felperesek jelenlétében tíz szepesi tízlándzsás nemessel, ú. m. Cheulnukfew-i János fia Miklós commetaneus-szal, Petrouch-i Domokos fia László vicinus-szal, Chantafalua-i Pál fia Miklóssal és Gellért fia Péterrel, Pykfalua-i János fia Miklóssal, László fia Miklóssal és Jakab fia Tylmanus-szal, Abranfalua-i Jakab fia Fülöppel, Gahanfalua-i Menhard fia Miklóssal, Tobyasfelde-i János fia Miklóssal együtt letették a földesküt, hogy ők és őseik IV. Béla oklevelének idejétől kezdve Zalusan más néven Rety-birtok után mindenkor teljesítették a királynak járó szolgálatokat. — Mivel az eskü letétele után a szepesi káptalan az alpereseket beiktatta a vitás birtokba, ellentmondás pedig nem történt, a birtokot maga is végleg az alpereseknek ítéli meg. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Leleszi konvent orsz. lt. Acta a. 1397. nr. 10. 36 Zsigmondkor ' klevéltár.