Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)
480 1396 április 12 — április 14. után quod vulgo Odmic diceretur, eiusdem nobilibus per eosdem cives de eisdem terris et vineis singulis annis dari consuetum. Mivel egyik fél sem tudott oklevelet felmutatni, ellenben készeknek nyilatkoztak ügyüket hat szomszédnak a tanúságtétele alá bocsátani, elrendelték, hogy ezek a probi et nobiles viri, videlicet Paulus filius Rodyn de Goricha et Iwko filius Iwahen de Peech ac Farkasius et Petrus filii Kuini de Zenthlwan necnon Georgius filius lwan de Supoch et lwan filius Thatar de Mlacha a következő vasárnap (ápr. 9.) a Lippa-i Szt. Miklós-egyházban az egyik szolgabíró jelenlétében eskü alatt tegyenek vallomást, vájjon a polgárok adtak-e évente terragiumot a birtokrész után s ez a polgárok vagy a nemesek tulajdona-e. A következő kedden (ápr. 10.), amidőn a nemesekkel in sede nostra iudiciaria ítélkeztek, Benk fia György szolgabíró azt jelentette, hogy a hat szomszéd tanúságtétele szerint a birtokrész után a polgárok sohasem fizettek terragiumot, s az mindig az övék volt. Ennélfogva a nemeseket hatalmaskodásuk és alaptalan állításaik miatt in facto potentie et in sententia capitali ex eoque in amissione universarum possessionum et portionum possessionariarum rerumque «t quorumlibet bonorum suorum ipsos solos* proprie tangentium ubilibet intra ambitum regni Sclauonie existentium in duabus partibus nostris iudiciariis, in tertia vero parte partis adverse manibus devolvendorum et redundendorum elmarasztalják, a birtokrészt pedig a polgároknak ítélik oda, a nemeseknek örök hallgatást parancsolva. Egyszersmind megállapítják a vitás birtokrész határát, amely áthalad a Dobra folyón, eljut a Belonyauize patakhoz, majd ad foveas.vulpium, innen pedig ad antiquam viam publicam, amely a Goricha-i nemesek földjétől választja el. Olasz hártyán, három függőpecséttel. *Az eredetiben: solus. Zárai helytartósági lt. Acta mon. S. Nicolai. (F.) 4347 Ápr. 12. Róma. IX. Bonifác pápa a somogyi bencés monostor kormányzatát továbbra is Pál jaroslavi püspök kezében hagyja. Mon. Vat. 1/3. 317. — Mon. Rom. Vespr. II. 303., kiv. 4348 Ápr. 13. (in Kaproncha, f. V. p. oct. resur.) János zágrábi püspök, királyi titkos kancellár a király parancsára Morochhyda-i Simon bán fia János mestert visszahelyezteti embereivel a körösmegyei Zelna és Frodosthyna birtokokba és beiktattatja Prodauiz-i Vrdungh (dictus) Istvánnak Thapoloch(Thopoloch)-i birtokrészébe, t. i. a birtok felébe mindaddig, amíg Prodauiz-i elégtételt nem szolgáltat neki azon hatalmaskodások miatt, amelyeket feleségével együtt követett el kárára. Prodauiz-i és felesége ugyanis Zelna és Frodosthyna birtokokat, amelyek a hűtien János perjelé és testvéreié voltak, majd királyi adományból Morochhyda-i kezébe kerültek, elfoglalták, Frodosthyna-t totaliter et ipsam possessionem Zelna duobus iobagionibus depopulassent ipsarumque iobagiones ad suas possessiones potentialitér transduxissent, domus, vineas, silvas, molendina et alia quevis edificia seu hereditates in facie eiusdem Frodosthyne existentes prorsus anichilari et aboliri faciendo. Határozatát megelőzőleg vizsgálatot tartatott embereivel, a csázmai káptalan két kanonokjával, akiknek jelentése szerint Prodauiz-i és felesége az elmondottakon kívül más hatalmaskodásokat is elkövettek, que per singula presentibus longum foret enarrare, majd amidőn ex mandato predicti domini nostri regis unacum huius regni Sclauonie potioribus nobilibus pro consumpmandis et habendis certis tractatibus et colloquiis in proximo in Kaproncha fuissemus congregati, ezek szintén tanúságot tettek Morochhyda-i panaszának alapossága mellett. Hártyán, a szöveg alatt kereszt alakú, papírfelzetes vörös pecséttel. Dl. 8150. (F.) 4349 Ápr. 14. után. A leleszi konvent Ilsvai Leusták nádorhoz. Ápr. 9. utáni utasítására (4341. sz.) az iktatást elvégezte. Sztáray I. 539. (Dl. 8193.)
