Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

libertate, qua ad dictum castrum nostrum hactenus pertinuit, a pálos szerzetesek prope villám Dyosgeur levő Krisztus teste-egyházának adja cserébe ennek in fine ville.nostre Zolcha vocate super fluvium Sayo levő malmáért. Egyszersmind meghagyja a Dyosgeur-i várnagyoknak, hogy tam iobagiones regales quam alios homines causa molendi ad ipsum molendinum venientes in nullo perturbare audeant, prohibere aut molestare quovismodo presumpmant, ymo potius sub nostra protectione auctoritate presentium ipsos tuere teneantur et defensare. A szöveg élén jobb felől : Propria commissio domini regis. Papíron, a szöveg alatt pecséttel. Dl. 7269. (F.) 79 Máj. 28. Buda. Zs. Mutnoki Bogdánnak és fiainak adja a Temesköz kerületben fekvő Almafa birtokot. Pesty : Szörény III. 9. (A 2119. sz. okl.-ből.) — Densusianu 300. — Doc. Val. 327., kiv. 80 Máj. 28. Uo. Zs. a Homonnaiakhoz és Gerényi Lászlóhoz. Ne akadályozzák a Tiszán levő, újonnan engedélyezett leányvári vám (Zemplén m.) birtokosait. Zichy IV. 327. 81 Máj. 28. Gyula. László erdélyi vajda visszaadja az aradi káptalannak Mikelaka aradmegyei birtokot, amely nála 2000 aranyfrtért volt bírói zálogban. Fábián : Arad vm. 247. (Dl. 29.726.) — Veress 2., reg. 82 Máj. 28. A szepesi káptalan Bártfa város részére átírja I. Lajos 1376 márc. 7. és 1377 szept. 21. privilégiumait. Iványi : Bártfa 6., reg. 83 Máj. 29. (Bude, f. IV. p. penthec.) Zs. a Hewyo folyón, Chaba falu mellett levő Zenesmolon nevű malmát, amely inter tria molendina nostra inibi existentia a parte superiori fluminis van, ugyanazon szabadsággal, amellyel Dyosgeur királyi várhoz tartozott, a Dyosgewr falu mellett fekvő Krisztus testeegyház pálos szerzeteseinek adja cserébe a Sayo folyón, in fine ville nostre Zolcha levő malmukért. Egyszersmind megtiltja Öyosgewr-i várnagyainak és helyetteseiknek, hogy akadályozzák a Chaba-i malomba őrlésre menőket. A szöveg élén jobb felől : Propria commissio domini regis. Hártyán, a szöveg alatt pecséttel. Dl. 7274. 84 Máj. 29. (Bude, f. IV. a. trinit.) Zs. a zobori konventhez. Tartson vizsgálatot Henrik iuxta Gron-i bencés apát és a konvent panaszára, amely szerint Nempchen-i György, unokaöccse : Gyreus János és Kyurth-i Miklós a monostor Rosnycza birtokon lakó jobbágyait György három Nempchen-i famulusával és 17 ottani jobbágyával, köztük: Iacobus filius fabri-val, Laczk kováccsal, Seregei fia Jánossal szétkergettették, a birtokot elpusztíttatták, a házakat eltávolították, hogy a birtok tartozékait annál szabadabban használhassák, a minap pedig, amidőn a monostor egyik jobbágya két istállót felgyújtott, ennek haját és szakállát leperzseltették. A zobori konvent 1387 jún. 19. okl.-ből. Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 8. f. 2. nr. 12. — Palásthy I. 164., reg. 85 Jún. 1. Buda. Zs. Baranya megyéhez. Tartson vizsgálatot a nagyfaltii királyi népek ellen, akik Csér birtokot teljesen elpusztították, s a jobbágyok javait elvitték. Zichy IV. 328. (A 118. sz. okl.-ből.) 86 Jún. 1. Bebek Imre országbíró Raksa birtok (Turóc m.) ügyében ítéletet mond. Fejér X/l. 399. és Tört. Tár 1902. 225., tart. kiv. — Tört. Tár 1904. 371., reg. 87 Jún. 1. Buda. Bebek György királynői tárnokmester bizonyítja, hogy Jakab és Keresztély kassai kamarások a jászói prépost több jobbágyát, akiket a prépost vissza akart tartani, erőszakkal elvitték Kassára. Fejér X/l. 390., hiányosan. (Kaprinai után.) 88 Jún. 1. (sab. p. penthec.) Petyen-i István mester kalocsai várnagy, comes nobilium archyepiscopalium de Sarkuz necnon Anthonius filius Egidii de Zent-