Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)
1389 május 3 — május 5 125 lezték Ratholth-it, hogy azon szőlő után, amelyet Zeuke (dictus) János fia Jánostól ennek Kezy-i birtokrészéből pénzen megvásárolt, a püspöknek veluti domino terre ipsius vinee minden évben more aliorum vineas habentium tributum montis-t fizessen, mivel a püspök oklevéllel igazolta, hogy csere címén egyházát illeti. Feljogosították azonban mindkét félt, hogy igényüket egymás ellen bírói úton érvényesítsék, akár Ratholth-i akarja a cserebirtokot a püspöktől, akár ez a rajta levő szőlőt Ratholth^itól visszaperelni. Érvénytelenítették korábbi perbeli okleveleiket, meg nem történteknek nyilvánították az egymás és famulusaik által okozott kártételeket s végül törölték a bírságokat, kivéve azt a 32 nehéz márkát, amelyet Ratholth-ira a hatalmaskodásai miatt Benedek püspök ellenében megítélt eskü le nem tétele miatt kiróttak s amelyet ő a Demeter püspök által elengedett 12 márka híján száz márka bírság terhe mellett Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) tartozik megfizetni. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Veszprémi püspöki lt. Köveskai 3. O. L. Fkgy. íooT Máj. 3. (in villa Kai, III. die Phil. et lac.) Ua. írásba foglalja fogott bíráknak Demeter veszprémi püspök és Rathold-i János fia Gyula mester viszályában Kai faluban hozott ítéletét. A püspök szerint Rathold-i a veszprémi egyház Kezy birtokán levő egyik sessioját az egyház Mezees (dictus) Adorján nevü jobbágyától pénzen megvette, ottani többi jobbágyától 42% hold földet, az egyháztól a Chobanch hegyoldalán négy szőlőt elfoglalt és azok jövedelmét élvezi. Rathold-i elismerte, hogy a jobbágytól a sessiot a hozzátartozó földekkel pénzen megvette, tagadta ellenben, hogy többi jobbágyától bármit elfoglalt volna, sőt azt állította, hogy az egyház jobbágyai a Sámson fiairól reáháramlott földekből többet elfoglaltak, a Chobanch-i szőlők pedig szerinte nem az egyház, hanem az ő Kezy nevű birtokán fekszenek sa montanus proveritus-okat ősei is állandóan szedték. Mivel a püspök a négy szőlő elfoglalását három oklevéllel igazolta, a békebírák kötelezték Rathold-it, hogy a Mezees Adorjántól vett sessiot, mint •egyházi tulajdont Márton nádori prothonotarius előtt adja vissza az egyháznak, majd elrendelték, hogy mindkét fél válasszon ki egymás Kezy-i jobbágyai közül kettőt-kettőt, közösen jelöljenek ki István fia János fia András ottani jobbágyaiból még kettőt, ugyanígy a békebírák közül kettőt és ez a hat jobbágy, továbbá Papuy (dictus) Mihály és Jakab fia Mihály Kezy-i nemesek kötelesek eskü alatt a foglalások ügyében Márton mester prothonotariusnak jelentést tenni, hogy ő az elfoglalt földet tulajdonosának és a jobbágyoknak visszaadhassa ; végül Rathold-i Szt. Jakab 15. napján (aug. 8.) tartozik 15. magával a négy szőlőnél esküt tenni a zalai konvent kiküldötte előtt arra, hogy azok nem a veszprémi egyház területén fekszenek, hanem az ő Kezy-i birtokán, jövedelmüket pedig ősei és ő is állandóan húzták. A fogott bírák : András püspöki vicarius és Jakab zalai főesperes, veszprémi kanonokok, Benedek volt veszprémi püspök testvére : Lucasius mester, Tomay-i Pál fia Jakab mester, Vsa-i Márton mester nádori prothonotarius a másik Vsa-ról való István fia István, Bad-i Kozma fia Kálmán, Laad-i rufus Péter és Wamus-i Anyus (dictus) Gergely. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Veszprémi káptalan magán lt. Gyulakeszi 20. O. L. Fkgy. 1008 Máj. 3. Zágráb. Péter túrmezei zsupán előtt Endre goricai nemes eladja rakitovec birtokát öt dénármárkáért. Az oklevelet István pap állította ki. Laszowski I. 123. • 1009 Máj. 5. (in villa Bezermen, f. IV. p. inven. crucis) Zs. Rozgon-i Miklós fia Simon mester aule miles érdemeiért Mária királynő és a prelátusok s bárók hozzájárulásával a Sarus királyi várhoz tartozó Zylua nevű sárosmegyei királyi
