Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. c. A levéltárépület
pítás allegorikus jelenete kapott helyet, centrumában az uralkodónővel (1902), a másik oldalon pedig Ferenc József 1904. április 18-i látogatását örökítették meg (1908).125 Az új épület egyik újdonsága volt, hogy a VI. szinten kiállítóteret alakítottak ki, amelynek ötlete állítólag magától Goluchowskitól származott. Az első kiállítás koncepciója és kivitelezése Anthony von Siegenfeld érdeme. A levéltárépület másik nóvuma a tetőtérben elhelyezett modem, a kor technikai színvonalán álló fotóműhely volt. A levéltári kiállítás különben hetente egyszer, szerdán délelőtt 10-13 óra között volt nyitva.126 A HHStA új épülete magyar részről is érdeklődést keltett. A Budapester Tagblatt 1903. január 4-i számában Ábrányi Koméi írt ismertetést róla „lm Wiener geheimen Archiv” címmel. Cikkében az itt dolgozó magyarok közül név szerint Károlyit, illetve Alfred von Siegenfeldet („unser ausgezeichneter Landsmann”) nevezte meg. Utóbbi vezette őt körbe az épületben, és ő rendezte a kiállítást is - írta az újságíró. A kiállított dokumentumok közül egy 884-ből, és egy 1014-ből származó oklevelet emelt ki külön, ahol egy Márton nevű magyarról is szó esett.127 Némi bonyodalomra adott okot, hogy az újságíró sokat sejtetően egy „mayerlingi kofferról” is megemlékezett. Az ügyben azután Winter igazgatónak helyesbítést kellett közölnie, hogy a szóban forgó darabban nem levelek, hanem Rudolf trónörökös tanulmányi jegyzetei vannak.128 Közel másfél évvel később a Budapesti Hírlap 1904. július 27-i számában „Magyar kincsek Bécsben” címmel jelent meg egy cikk, amely dicsérte a levéltár új épületét, és azt is, hogy másfél év alatt felépült, valamint ismertette a kiállítást. Nem is lett volna azonban magyar az illető, ha nem vetett volna papírra néhány csípős megjegyzést: azért lett az új épület, mert az udvarmesternek lakásra volt szüksége. Helytálló viszont az a megállapítás, hogy a bécsi Burg környékének eladásából finanszírozták az építést, és csupán az intézmény fenntartása terhelte a közös kasszát.129 Valamikor a 20. század elején került bevezetésre a referenciarendszer. Ezt szükségessé tette, hogy az egyes levéltárosok állítólag meglehetős féltékenységgel őrködtek a rájuk bízott iratanyag felett, ami megnehezítette a nyugalomba vonuló vagy szolgálatból kilépő levéltáros helyettesítését. 1913 végéről maradt fenn az első teljes referenciarendszert bemutató beosztás. Ezek szerint tíz referencia létezett, amelyek közül kilenc levéltári anyaghoz kapcsolódott, a tizedik pedig a kutatók által kért másolatok készítését végezte (Lektüre). A referenciákat irányító, idősebb tapasztalt levéltárosok általában 125 Springer, Elisabeth-WEHDORN, Manfred: Zur Baugeschichte des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. In: Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 42-46. - Springer, Elisabeth-WEHDORN, Manfred: Der Baubestand. In: Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 47-55. - Winter, Gustav: Das neue Gebäude des k.u.k. Haus-, Hof- und Staatsarchivs zu Wien. Wien 1903. - Ferenc József látogatásáról: ÖStA HHStA Kurrentakten 1904: 263. - A festményekről: Kitlitschka, Werner: Die Treppenhausgemälde im Haus-, Hof- und Staatsarchiv. In: Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 56-60. — Just, Thomas: Der Neubau des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs und der Besuch Kaiser Franz Josephs I. im Jahre 1904. In: MÖStA, 55/1. (2011) 187-211. 126 Az első állandó kiállítás katalógusa nyomtatásban is megjelent: Katalog der Archivalien-Ausstellung des k. und k. Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Wien 1905. 127 Uo. 9. és 12. 128 ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 48. HHStA 24, fol. 487., 488 489. 129 Uo. Kurrentakten 1904: 422. 36
