Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. b. A magyar levéltári delegátusok működése a delegáció visszaállításáról (1959) napjainkig

Kállay Istvánnak (1931-1998), a Fejér Megyei Levéltár igazgatójának kiküldésére.402 Bár ettől az időponttól kezdve csak egyetlen delegátus működött, ez mégis előrehaladást jelentett az 1948 előtti állapotokhoz képest, ugyanis a delegátus ezentúl csak levéltári feladatokkal foglalkozott. A Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltséget 1959 óta a Művelődési Minisztérium és annak jogutódai üzemeltetik. A delegáció működésének szabályozására két alkalommal került sor, 1969-ban és 1995-ben.403 A delegátus közvetlen szakmai felügyeletét az újraindítás óta a minisztérium Levéltári Osztálya látta el, a működéshez szükséges költségek kezelése azonban már viharosabb múltra tekinthet vissza. Kezdetben a Levéltári Osztály intézte a pénzügyi keret kezelését is, később a Pénzügyi Főosztály vette át, 1977-től a Központi Múzeumi Igazgatóság végezte, ahonnan az Országos Levéltárhoz került át. 1991-ben az Állami Számvevőszék javaslatára a minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya feladatkörébe utalták. Azóta e szerv jogutódai, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, illetve pillanatnyilag a Balassi Bálint Intézet végzi a pénzügyi háttér biztosítását.

A delegáció működési feltételei bizonyos szempontból romlottak Kállay István távozása után. Az osztrák fél az utód Buzási János (1932-2012) részére nem biztosított munkaszobát. A következő delegátusok már kaptak külön hivatali szobát, de a helyzet igazából csak a főigazgatóság 1988-as kiköltözését követően rendeződött, amikor több munkaszoba felszabadult. A levéltári delegátusok munkájának elismerésének is tekinthető, hogy az osztrák fél az 1980-as évektől eltekint a próbaév intézményétől.

Az újra működésbe lépő delegátusok erejének nagyobb részét három különböző típusú feladat kötötte le és köti le: 1. mikrofilmezés előkészítése és lebonyolítása, 2. kiérkező magyar kutatók tájékoztatása, illetve a Magyarországra készülő osztrák kutatók felkészítése, 3. segédletkészítés, a magyar vonatkozású iratanyag feltárása.

Az 1950-es években meginduló, több mint ötven éve tartó mikrofilmezési munkálatoknak köszönhetően ma már a Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárában mintegy három és félmillió felvétel található bécsi levéltárakból. Kezdetben egyéni kutatói igények játszottak nagyobb szerepet a filmezendő anyag kiválasztásában, később, az 1970-es évektől már teljes állagok, illetve az összes magyar vonatkozású anyag lefil- meztetésére törekedtek. A filmezési akciónak köszönhetően olyan fontos dokumentumok érhetők el Budapesten, mint a Monarchia külügyi anyagát őrző Politisches Archiv, a 16-17. századi magyar történelem kincsesbányáját jelentő Ungarische Akten, a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom diplomáciai érintkezését őrző Turcica, illetve az uralkodó mellett működő Kabineti Iroda legfontosabb anyagai. A filmezés nem korlátozódott a HHStA-ra, több állagot a Finanz- und Hofkammerarchiv anyagából is felvettek, például az Ungarisches Münz- und Bergwesen, a Vermischte ungarische Gegenstände, az Ungarische Gedenkbücher, mindenekelőtt pedig a 16-18.

402 Az 1959 óta működő delegátusok listája: Kállay István (Fejér megyei Levéltár igazgatója) (1959-1965), Buzási János (MÓL levéltárosa) (1966-1972) Szinai Miklós (MÓL levéltárosa) (1973-1980). Ress Imre (MÓL levéltárosa) (1980-1987), Gecsényi Lajos (Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára igazgatója) (1987-1994), Fazekas István (MÓL levéltárosa) (1995-2014), Oross András (MNL OL levéltárosa) (2014-).

403 Vö. 139/1969. (MK 12.) MM számú rendeletet, illetve NKÖM 1/1999 (K.K.) utasítást a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség szervezetéről és működéséről.

87