Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. a. A HHStA működése 1945-től napjainkig
tott.388 A beadványok száma referenciánként egyenlőtlenül oszlott meg, a legkomolyabb terhet a birodalmi levéltárak referense viselte, neki nem egy évben 200-250 megkeresést is meg kellett válaszolnia. Komoly változást (visszaesést) hozott magával ezen a téren a 2004. január 1-jén bevezetett új szabályozás, amely díjkötelessé tette az írásbeli megkeresések megválaszolását. A visszaszállított levéltári anyag raktári rendjének pontos visszaállítása, az egymáshoz tartozó állagok egymás melletti elhelyezése, a károk pontos felmérése komoly feladatot jelentett, amely csak 1951-re zárult le. Az újra rendezés során hét referenciát alakítottak ki, minden referencia élére egy-egy levéltárost állítottak. A megfelelő raktári rend kialakítása után megkezdődött a régi fasciculus-rendszer felszámolása, az iratok átdobozolása. Ez a munka lényegében az épület 1998. évi felújításáig tartott. Az utóbbi években megkezdődött a régi, savtartalmú papírból készült dobozok savmentesre történő kicserélése. E téren elsőbbséget élvezett az oklevélgyűjtemény, ugyanis már 1948- ban megkezdődött az oklevelek külön papírtokban való elhelyezése, amely több évet vett igénybe.389 Az 1960-as évek közepén szükségessé vált a még 1930-as években kialakított és a Gesamtinventar I. kötetében közzétett segédletrendszer átalakítása (I. 171- 272). A segédletek egy része az idők folyamán bekövetkezett átrendezések, illetve háborús károknak köszönhetően elveszítette használhatóságát, ezeket kiemelték és külön csoportosították, a használható segédleteket pedig római számokkal jelölt huszonhárom nagy egységre tagolták, azon belül pedig az egyes segédleteket arab számmal látták el.390 Az 1965-ben kialakított segédletrendszer a mai napig érvényben van, azzal a különbséggel, hogy a XX-XXII. közötti egységeket, amelyek az 1918 utáni Osztrák Köztársaság külügyi anyagát foglalták magukba, 1984-ben a frissen alapított Archiv der Republik részére átadták. Az Osztrák Állami Levéltár 1948-tól saját periodikával rendelkezik, a már többször idézett Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs-sal, amely fómmot biztosított és biztosít a levéltár munkatársainak és használóinak, hogy kutatási eredményeiket, illetve elkészült levéltári segédleteiket közzétegyék. Sajnos igazán komoly inventárium az utóbbi években nem jelent meg nyomtatásban, jóllehet némely levéltári segédlet, így pl. Horst Brettner-Messler Vertrauliche Aktent feldolgozó munkája szinte nyomdakész segédlet (AB XI/4a,b). 1957-re készült el a levéltár új állandó kiállítása, amely „Európai és osztrák történelem a Haus-, Hof- und Staatsarchiv dokumentumai tükrében” címet viselve, egy 1965. évi átalakítást követően egészen a nyolcvanas évekig állt. A kiállításról külön katalógus jelent meg nyomtatásban.391 AIII. kerületben, Erdbergen megépített központi épületben szintén kialakítottak kiállítótermet, így a HHStA terme használaton kívülre került, és csupán a 2003. évi visszaköltözés után került sor újabb kiállítások rendezésére. 388 Rath, 20 Jahre Österreichisches Staatsarchiv, 566. 389 Kraus, 10 Jahre Österreichisches Staatsarchiv, 273-274. 390 Stropp, Robert: Neuordnung und Neuaufstellung der Archivbehelfs des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. In: MÖStA 17/18. (1964/65) 611-639. 391 Österreichische und europäische Geschichte in Dokumenten des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Wien 1965. Kállay István: A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv állandó kiállításáról. In: LSz 15. (1965) 139-146. 84
