Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)

történet kérdéseire, Ludovit Gajra, Josip Strossmayer diakovári püspökre, 1860-1873 közötti horvát-magyar viszonyra folytasson kutatásokat.294

A román kutatások részben a román görög katolikus egyház történetére irányultak. A téma iránt érdeklődök közül többen az Augusztineum (Frintaneum) növendékei voltak, akik disszertációjukat egyháztörténeti témából írták, mint pl. Valeriu Traian Frentiu, aki Micu-Klein és Petru Aaron püspökökre kutatott, vagy mint Zenobius Pachisan (görög katolikus egyház története Magyarországon), illetve Julius Hodzsega (görög katolikus egyház jogállása Magyarországon és Erdélyben).295 Virgil Cioban katonalelkész figyelmét a Horea-Clo§ca felkelés kötötte le.296 A bánáti származású Ion Sírbu (1865-1922) Mihály vajda életét akarta feldolgozni, e célból gyűjtött anyagot a FlHStA-ban is.297 Nem csupán Erdély, hanem Moldva és Havasalföld története is megírhatatlan a szomszédos Habsburg Monarchia levéltáraiban őrzött források nélkül. Ez a felismerés hozta a romániai történetírás legjobbjait Bécsbe. Közülük a századforduló éveiben többször megfordult a levéltárban a román történetirás pápája, Nicolae Iorga kora újkori és újkori román történet forrásait gyűjtve.298 Erdélyi származású volt loan Ursu (1875-1925), de tanulmányait Bukarestben végezte. Nem véletlen tehát, hogy nem erdélyi témával érkezett Bécsbe, hanem Moldva 16. századi története foglalkoztatta.299 A bukovinai születésű Dimitrie Ónéiul (1856-1923) királyi Romániában futott be karriert, Bukarestben nyert professzorságot. Érthető, hogy olyan témával foglalkozott, amely a román fejedelemségek történetéhez kapcsolódott, a havasalföldi fejedelemség és I. Lipót 1683 utáni évekbeli kapcsolatára kutatott.300 Onciul tanítványa volt id. Constantin Giurescu (1875— 1918), aki 1903-1906 között Bécsben is tanult. E tanulmányai során kutatott a levéltárban Klein-Walachei 1718-1738 közötti történetére.301 Nicolai Dobrescu román ösztöndíjasként a görögkeleti és görög katolikus egyház 18. századi viszonyának vizsgálatát kapta feladatul.302

A románok mögött a szerbek sem maradtak el, nem utolsósorban a már emlegetett bécsi szlavista iskolának, Vatroslav Jagiénak és Constantin Jireceknek köszönhetően. Jirecek tanítványa volt Vladimir Coravié, aki a magyarországi szerbség történetére is kutatott a levéltárban.303 Mihailo Gavrilovié (1868-1924), a belgrádi Állami Levéltár igazgatója Szerbia 1804-1830 közötti történetére kutatott előbb személyesen, majd egy Bécsben tanuló diák segítségét igénybe véve.304 Augustin Hamzea hodosbodrogi apát

294 Uo. 1907: 548., 1911: 1300., 1912: 1010., 1913: 1085., 1934: 2242., 1935: 2034., 1936: 1364. (iratkölcsönzés a zágrábi egyetemi könyvtárba).

295 Frentiu: ÖStA HHStA Kurrentakten 1901: 240., 1902: 524. Hodzsega: 1903: 159. Pachisan: 1912: 251.

296 Uo. 1908:454., 1912: 111., 1914: 179.

297 Uo. 1900: 96.

298 Uo. 1896: 325, 378., 1898: 376., 481., 1902: 471., 578.

299 Uo. 1910: 805.

300 Uo. 1907: 592.

301 Uo. 1904: 199., 1905: 19., 1906: 50.

302 Uo. 1903: 89., 1904: 2., 1905: 20., 594.

303 Uo. 1907: 212., 1908: 20., 416

304 Uo. 1904: 335., 1907: 213. és 326. (Aleksa Grabianski végzi a kutatásokat, aki később, 1910-ben és 1911-ben Ivicnek is másol, vö. 1910: 198., 1911:598.).

67