Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)
A közös pénzügyi levéltár (azaz Hofkammerarchiv) magyar fél által szorgalmazott szétválasztásán, a magyar vonatkozású akták feltárásán az Országos Levéltár megbízásából 1898-1915 között hat személy dolgozott: Takáts Sándor 1898-1903, Hodinka Antal 1903-1906, Szekffi Gyula 1906-1909, Török Pál 1909, Gagyi Jenő 1909-1913, illetve utolsóként Miskolczy Gyula 1913-1915.246 Közülük Hodinka Antal, Szekfíí Gyula, Miskolczy Gyula személyét más vonatkozásban már érintettük. A másik három fő közül Török Pál (1885-1943) csupán néhány hónapot tartózkodott Bécsben, de később, 1918 után visszatért még egyszer a bécsi levéltárakba, az 1917-ban megszületett nagyszabású forráskiadási terv keretében tervezett konstantinápolyi követjelentések közzétételére ugyanis őt szemelték ki, e tekintetben végzett munkájáról a későbbiekben majd még szó esik.247 248 A románul jól tudó, később külügyi pályára lépő Gagyi Jenő (1909-1913) aktív történészi működést nem fejtett ki 248 Bécsi tartózkodása alatt is főleg az erdélyi románság történetére vonatkozó kutatásokat folytatott, illetve Csánki Dezső megbízásából Budapest történetére gyűjtött anyagot, nagyobb publikációk nem fűződnek nevéhez.249 A csoport legmarkánsabb tagja kétségkívül Takáts Sándor (1860-1932) volt, akinek publikációi, nagyobb tanulmányai és színes tárcái egyaránt a „közös pénzügyi levéltár” fasciculus számaival vannak tele. Bár a jeles piarista történész ideje nagyobb részét a Hofkammerarchivban töltötte, azért a HHStA falai között is megfordult.250 A HHStA házi irattárának tanúsága szerint 1897 nyár végén járt először a levéltárban, amikor szülővárosa, Komárom történetére kutatott. Később, az 1900-as évek elején hozzáfogott az Ungarische Akten és a Turcica módszeres átnézéséhez.251 Ekkor már a magyar ország- gyűlés megbízásából az 1791-1865 közötti országgyűlésekre vonatkozó iratok összegyűjtésével foglalkozott (1911-től, mint a parlament levéltárosa), e minőségében általában nyaranta hosszabb-rövidebb időt Bécsben töltött. Az irattár tanúsága szerint 1915-1918 között az itt őrzött országgyűlési iratokról Szekfü Gyula, Eckhart Ferenc és Engelbert Mühlbacher professzor, az IÖG egykori igazgatójának özvegye készített számára másolatokat.252 A levéltári anyag megismerésében, a benne való tájékozódásban Takáts számára is Károlyi Árpád nyújtott nagy segítséget, mint azt Rajzok a török világból című, háromkötetes munkája előszavában szépen megfogalmazta.253 Kettejük között fennálló baráti viszonyról levelezésük tanúskodik.254 246 Szűcs, Adalékok a bécsi központi levéltári anyag, 37-38. 247 Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. I-IV. Bp. 1967-1994, II. 908. 248 Gulyás, Magyar írók élete és munkái, X. 197-198. 249 ÖStA HHStA Kurrentakten 1910: 1078., 1911: 11., 1912: 126., 1054., 1913: 807. 250 Személyére vonatkozó irodalom: Koltai, Bevezetés a piarista rend, 202-203.; Szinnyei: Magyar írók élete és munkái, XIII. 1247-1250.; Nagy Miklós: Takáts Sándor r. tag emlékezete. Bp. 1937. Galambos Ferenc: Takáts Sándor müveinek jegyzéke. Takáts Sándorral foglalkozó irodalomjegyzéke: Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok. S. a. rend. Benda Kálmán. Bp. 1961 408-413. Továbbá: Waktor, „Kegyelmes Büzémagy...”, 444. 251 ÖStA HHStA Kurrentakten 1897: 407., 1903: 2„ 1905: 373., 730. 252 Uo. 1915: 64., 1916: 47., 1916: 76., 1917: 209., 1918: 247. - Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás. In: LK 77. (2006) 49-72. 253 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I—III. Bp. 1915, I. kötet VI. A hangok a múltból című kötetet (Budapest é.n.) Takáts szintén Károlyi Árpádnak „mint feledhetetlen jó mesterének” ajánlja. 254 Károlyi Árpád levelei Takáts Sándorhoz 1903-1931. OSzKK Levelestár. 60
