Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)

Bécsi tartózkodása, szoros kapcsolata Kállay Béni közös pénzügyminiszterrel egyértelműen a Balkán-felé fordította Thallóczy érdeklődését. A következő évtizedekben megkeresései elsősorban a Balkán valamely problematikájával foglalkoztak a középkortól egészen a 19. század közepéig. Mint a Hofkammerarchiv vezetőjének lehetősége volt arra, hogy az őt érdeklődő anyagokat ne helyben kutassa, hanem kikölcsönözze, és ezzel az előjogával gyakran élt is, sőt nem egyszer más magyar kutatók, pl. Takáts Sándor számára is kölcsönzött iratokat a Johannesgasse-i közös pénzügyi levéltárba.213 Tudományos céljai elérésére igénybe vette a magyar levéltárosok, elsősorban Károlyi, majd Szekfü Gyula, illetve Eckhart Ferenc segítségét, de ha kellett osztrák beosztottait, Franz Kreyczit (1875-1912 között a Hofkammerarchiv levéltárosa), Moriz Fabert (levéltáros 1891-1913), Gustav Bodensteint (1883-1962, levéltáros 1910-1926) is megdolgoztatta.214

Thallóczy védencei közé számított a vele közvetlen munkakapcsolatban álló, mellette titkári, mindenesi teendőket ellátó Hodinka Antal (1864-1946), aki előbb rövid ideig a közös pénzügyi levéltár fizetetlen gyakornoka (1890-1891), majd a Hitbizományi Könyvtár (Fideikommißbibliothek) alkalmazottja (1891-1906).215 A Balkán kutatás felé forduló Thallóczy számára a ruszin származású Hodinka elsősorban nyelvi és paleográfiai ismeretei miatt volt fontos, amelyeket Vatroslav Jagic professzor szláv szemináriumában három féléven át (1889-1890) tökéletesített. A későbbi években Hodinka számos balkáni és kelet európai szláv vonatkozású publikációt tett közzé, illetve folyamatosan foglalkoztatta a munkácsi görög katolikus püspökség és a ruszinok története.216 Thallóczyval közösen készítette el a horvát véghelyek oklevéltárának első kötetét (1903), amelynek folytatásán is dolgozott, sőt engedélyt nyert a levéltártól, hogy az alapot képező Kriegsakten (Ungarische Akten Specialia) fasciculusait a Hitbizományi

213 Takáts részére 1899-ben pl. Komáromra vonatkozó iratokat kölcsönzött. Uo. 1899: 243.

214 Uo. 1897: 235. (Faber a Turcica 1788-1832 közötti részét nézte át). Uo. 1897: 374. (Kreyczi az 1478. december 7-i olmützi egyezmény fotózását intézte Thallóczy számára). Uo. 1908: 177. (Bodenstein okleveleket másolt számára, hat darabot). Gustav Bodenstein jó barátságban állt Szekíűvel, később a HKA megbízott vezetője (1917-1923), majd 1927-től 1945-ig a Staatsarchiv des Innern und Justiz vezetését látta el. Goldinger, Walter: Gustav Bodenstein. In: Der Archivar 16. (1963) 100.

215 Hodinka a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen a Központi Szeminárium növendékeként folytatott teológiai tanulmányokat, ezek lezárása után 1888. október 13. - 1889. október 13. között az OSzK napidíjasa, majd elnyerte az MTA Történettudományi Bizottsága ösztöndíját, amelynek segítségével az IÖG-ben tanulmányokat folytathatott, ahol két félévet el is végzett (1889/1890), illetve egyidejűleg három féléven át Vatroslav Jagic professzor szláv szemináriumát is látogatta. 1890. május 7.-1891. március 1. között a HKA fizetetlen gyakornoka, majd minden bizonnyal Thallóczy támogatásával a Fideikommißbibliothek alkalmazottja (előbb egy évig amanuensis, majd scriptor). Doktori címet a budapesti egyetemen 1891. május 16-án szerzett. 1906. november 3-án a magyar kultuszminiszter Ortvay Tivadar utódaként a pozsonyi jogakadémia történelem professzorává nevezte ki, 1914-től a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem professzora lett, amellyel azután Pécsre is tovább költözött. ÖStA HHStA Generaldirektion der Privat- und Familienfonde Jüngerer Teil Rubrikenregistratur mb. 5. Fideikommißbibliothek 1891: 698., 1893: 2198. (Diensttabelle), 1906: 375., 932., 2446., 4320. (benne Thallóczy 1906. november 18-i levele, ahol reményét fejezte ki, hogy az állást magyarral töltik be), 4639., 4670. (Hodinka pozsonyi kinevezése). Életére és munkásságára: Szmnyei, Magyar írók élete és munkái, IV. 937-938., Gulyás, Magyar írók élete és munkái, XIII. 755-757. Waktor, „Kegyelmes Büzémagy...”, 444-445.

216 ÖStA HHStA Kurrentakten 1893: 389. (rutén oklevéltárhoz gyűjt adatokat), 1894: 481. (Wolsikovszki püspökre kutat).

55