Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában
kezdeteiről, illetve Bornemissza Pál püspök erdélyi működéséről, de később mindkét témáról elterelődött figyelme. Az első világháború idejére történetírói nézetei már jórészt kialakultakból mutatja ezt az is, hogy az 1916-ban német megrendelésre írt A magyar állam életrajza című munkájában már számos „szekfííizmus” tetten érhető.181 Történeti munkái közül erősen kötődik a bécsi forrásanyaghoz a Takáts Sándor és Eckhart Ferenc társaságában közzétett A budai pasák magyar nyelvű levelezése címmel megjelentetett kötet.182 Az 1918 után megindult újkori forráskiadási munkálatokból Szekfíí a magyar államnyelv kérdésének feldolgozását kapta feladatul, amelynek eleget is tett.183 A Házi-, Udvari- és Állami Levéltárbeli magyar tisztviselők számát tovább gyarapította a Krassó megyéből származó Vömle János (1890-1946?), akit a Károlyi Árpád nyugdíjazásával megürülő állásra vettek fel (1912. december 17.). Ress Imre feltételezése szerint az alapvetően jogász végzettségű, bár az Institut kurzusát látogató Vömle bekerülését a szintén jogász Stokka Tankrédnak köszönhette.184 Vömle 1915. július 19- én kapott levéltári fogalmazói kinevezést, 1918. november 6-ától allevéltámok, majd november végén magyar szolgálatba lépett át. Csak rövid ideig volt a magyar levéltári bizottság tagja, mert nem sokkal később külügyi szolgálatba került (1919), és élete végéig diplomata maradt. Vörnle hat éves levéltári működése során Stokka segédeként főleg az Ungarische Aktenben és a Kabinettsarchivban tevékenykedett.185 A magyar tisztviselők mellett további, magyarországi illetőségű tisztviselők működtek a HHStA-ban, akik magyar állampolgársággal bírtak, de az országhoz különösebben nem kötődtek. Ilyen volt Alfred Anthony von Siegenfeld (1854-1926), aki régi határőrvidéki katonatiszti család sarja volt, eredetileg maga is a tiszti pályát választotta, csak később fordult érdeklődése a történeti tanulmányok fele.186 Siegenfeld, mint egy a személyi anyagában fennmaradt leveléből kiderül, maga belovári illetőségű volt, felesége pedig magyar. 1894-ben került a levéltárba, mint II. osztályú levéltári fogalmazó és 1918-ig szép karriert futott be, 1918. december 1-jén, mint vicedirektor nyugalmazták.187 Siegenfeld kiválóan alkalmas volt a magyar elem arányának javítására, anélkül, hogy befolyásolta volna a belső viszonyokat. Hasonló volt a helyzet a Szekfíí Gyulával jó barátságot ápoló Roderich Gooßal (1879— 1951).188 Az erdélyi szász, Feketehalomról származó Gooß (Goos, Gooss) kolozsvári és 181 Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Bp. 1988. Reprint Glatz Ferenc utószavával. 182 Takáts Sándor-EcKHART Ferenc-SzEKFű Gyula: A budai pasák magyar nyelvű levelezése. 1. 1553-1589. Bp. 1915. 183 Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv történetéhez. 1790-1848. Bp. 1926. 184 Ress, Szekfű Gyula, Emst Molden és az Eötvös Collegium, 32. Vömle életére: Gesamtinventar I. 151— 152. - Jahrbuch des k. k. auswärtigen Dienstes 1917. Wien 1917, 221. - Pritz Pál: Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945. Bp. 1994. 465-166. - Fazekas, Magyar levéltárosok Bécsben, 84-85. Vömle jogász beállítottságát mutatja, hogy 1917-ben jogi doktorátust szerzett. 185 Gesamtinventar I. 152. 186 Életére: Gesamtinventar I. 138-140. - Személyi anyaga: ÖStA FIFIStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 11. „Anthony” 187 A szóban forgó levél: Anthony 1892. november 9. Graz (uo. F 4 Kt. 11. „Anthony” sine föl.) 188 Életére: Gesamtinventar I. 45-46. - Gulyás, Magyar írók élete és munkái, XI. 110-111. - Fellner-Cor- radini, Österreichische Geschichtswissenschaft, 147. -Nekrológja: MIÖG 60. (1952) 501-502. 47
