Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Hofarchive, Privat- und Familienfonde
Ah. Privat- und Familienfonde A Habsburg-család magánvagyona 1765 után öltött látható arcot, amikor Mária Terézia létrehozta a Familienfondot (más néven Familienversorgungsfond), II. József pedig 1782-ben megalapította az Avitikalfondot. A családi vagyon alapjait még Lotharingiai Ferenc (Franz Stefan), Mária Terézia hitvese fektette le, aki kiváló pénzügyi érzékkel rendelkezett, remekül fektetett be, számos uradalmat is vásárolt, amelyeket azután családjának hagyott örökbe.827 1918-ban a Familienfondhoz tartoztak többek között az alábbi uradalmak: Laxenburg-Vösendorf, Orth, Pöggstall, Mattighofen, Klein-Kram- pen, Göding és Pawlowitz, Bezno, Smiric és több bécsi ház. A magyarországi uradalmakból idetartozott korábban a Czobor család által birtokolt Holies és Sassin (Sasvár), amelyeket 1766-ban vásárolt meg az uralkodónő fiától, II. Józseftől.828 Az újabb magyarországi szerzemények közé tartozott az akkori Apponyi tér 1. alatt (ma Ferenciek tere) építtetett bérpalota (Kígyóközi bérpalota).829 Az Avitikalfondot VI. (III.) Károly özvegyének, Erzsébet császárnénak (+ 1750) magyarországi birtokaiból hozták létre. Legfontosabb része a ráckevei uradalom, illetve a mannersdorfi (scharfenecki/sárfenéki/ élesszegi) uradalom volt, ez utóbbi a középkorban még Magyarország részét képezte.830 A harmadik nagy egységet az ún. Kronfideikommiss vagy „Kaiser-Franz-Jo- seph-I.-Kronfideikommiß des Erzhauses Habsburg-Lothringen” alkotta, amely csehországi birtokokat foglalt magába és V. Ferdinándtól örökölte meg Ferenc József, aki az örökségből 1901-ben hitbizományt alapított. A család magántulajdonát képezte a birtokon kívül a műgyűjtemények egy része. Ferenc József 1875. június 13-i legfelsőbb kézirata nyomán felállított leltározó bizottság válogatta ki azokat a darabokat, amelyek ezentúl magántulajdonnak számítottak (Primo- genitur-Familienfideikommiß der Sammlungen des Erzhauses). A műtárgyakhoz hasonlóan magánkönyvtára is volt az uralkodócsaládnak, az ún. Familienfideikommißbibliothek, amely I. Ferenc végrendelete nyomán jött létre (1835), és amely ma az Österreichische Nationalbibliothekban található, de a Bildarchiv részeként külön kezelik.831 827 Mikoletzky, Hanns Leo: Franz Stephan von Lothringen als Wirtschaftspolitiker. In: MÖStA 13. (1960) 231-257. 828 A magánvagyon történetéről Albin Schager-Eckartsau (1922) munkája, ill. kialakulásáról Hanns Leo Mikoletzky cikkei tájékoztatnak. Történetének rövid összefoglalása: Vocelka, Karl - Heller, Lynne: Die Private Welt der Habsburger. Leben und Alltag einer Familie. Wien 1998, 203-220. 829 Építtetésére vonatkozó elszámolások egyelőre rendezetlenül az I. raktári szint kistermében találhatók (építésze Korb Flóris volt). 830 A ráckevei uradalom 1698-ban került Szavojai Jenő birtokába, akinek halála után VI. Károlyé lett (1738), aki azt feleségének engedte át, tőle örökölte meg Mária Terézia (1750), aki átengedte lányának, Mária Krisztinának, akitől férje, illetve Sándor Lipót főherceg, a nádor örökölte meg. Albert herceg utód nélküli halála után visszaháramlott az uralkodóra, I. Ferencre. A ráckevei uradalom gazdasági és úriszéki iratai az MNL OL-ben találhatók (P 2178 - Ráckevei Királyi Uradalom gazdasági iratai, 1722-1943, 44,88 ifm; P 2179 - Ráckevei Királyi Uradalom Úriszéke, 1756-1848, 4,1 ifm). 831 A könyvtár anyagáról nyomtatott katalógus (ún. Becker-féle katalógus) tájékoztat. Becker, Moritz Alois: Die Sammlung der vereinten Familien- und Privatbibliothek Sr.M. des Kaisers. Bd. 1-3. Wien 1873— 1882. 470
