Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Hofarchive, Privat- und Familienfonde
nyúlt tartósnak, mert II. József már 1783-ban az igazságszolgáltatási jogkört véglegesen az általános bíróságoknak adta át, csupán a diplomáciai testületek tagjai és az uralkodó család tagjai személyes polgári peres ügyei maradtak meg számára. 1849-ben véglegesen megszűnt az udvari elszállásolás (Hofquartier) és az udvarban történt rendőri beavatkozást igénylő rendbontások (ún. Hofpolizei) feletti jogköre is.819 Az Obersthofmarschallamt levéltárában a hivatal jogköréből kifolyólag elsősorban udvaroncok, udvari alkalmazottak, a császári ház tagjainak jogi ügyeire, főleg végrendeletükre és hagyatéki eljárásukra vonatkozó iratok találhatók. A hivatal iratanyagát a rendezés során tizenhárom tárgyi csoportba osztották. A kialakított tételek közül több két egységre tagolódik, külön az 1829 előtti anyagra (jelölve nagy A betűvel), és az 1830 utáni iratanyagra (jelölve nagy B betűvel). Jóllehet a többi udvari szervhez képest viszonylag komoly mennyiségű korai, 17. századi iratanyag maradt meg, az akták nagyobb része az 1783 utáni korból származik, a József-féle átszervezések szemmel láthatóan a Főudvamagyi Hivatal életében is jelentős változást hoztak. A tizenhárom tétel közül az első foglalja magában az általános utasításokat, illetve a személyi aktákat, továbbá a csekély mennyiségben képződött elnöki iratokat. Az első dobozokban évrendezett iratok találhatók (Kt. 1-6. 1564-1783), a későbbi iratok már iktatószámmal ellátottak (Kt. 7—14.), az utolsó három dobozban az 1850 utáni alkalmazottak személyi aktái és az e korból származó elnöki iratok kerültek elhelyezésre (Kt. 15-18.). A második egység foglalkozik a területenkívüliséget élvező személyek ügyeivel. A harmadik egység az egyik legfontosabb tétel, itt találhatók az uralkodóház tagjainak végrendeletére, lefolytatott hagyatéki eljárásra, kiskorú utódok gyámságára vonatkozó iratok. A magyarországi Habsburgok, illetve a Magyarországon jelentős birtokkal bíró főhercegek hagyatéki eljárásai is itt találhatók: Albert szász herceg (Kt. 224.), József nádor (Kt. 242-244.), István nádor (Kt. 240., 246.), Károly főherceg (Kt. 245- 267.), Albrecht főherceg (Kt. 474.), József Károly főherceg (Kt. 483., 485.). Károly és Albrecht birtokai között összeírták a magyarországi tulajdonokat is, így a magyaróvári és abélyei uradalmat is (1855, 1895). Ferenc József hagyatéki eljárásának iratai, köztük az uralkodói magánvagyon összeírása is itt került elhelyezésre (Kt. 510-514.). AIV. tétel alatt találhatók a ceremoniális és udvari rendészeti iratok, így a vasvári béke megerősítését hozó 1665. évi török követség fogadására vonatkozó iratok (Kt. 519.). Az V. tétel alatt udvari és más állami hivatalokból érkező átiratok található, amelyek általános szabályozásokról tájékoztatnak, illetve azok változásáról, személyi változásokról tudósítanak, pl. egyenruha-előírások újraszabályozása, magyar udvarnagyi hivatal megalapítása,820 titkos tanácsosi kinevezések etc. A VI. tétel a Főudvamagyi Hivatal különböző szervei előtt folytatott peres ügyekben felvett jegyzőkönyveket tartalmaz, főleg a 19. század első évtizedeiből. A VII. tétel diplomáciai testületek tagjai és osztrák-magyar állampolgárok közötti vitás ügyeket őriz 1900-1918 közötti időből, amelyekben az Obersthofmarschallamt mint köz819 Zolger, Der Hofstaat des Hauses Österreich, 104-117. 820 Kt. 609. V. 174 (1288/1895) Hohenlohe herceg, főudvarmester közleménye Szécsen Antal udvari főud- vamagyhoz a magyar udvamagyság megalapításáról, illetve Apponyi Lajos magyar udvarnagyi kinevezéséről 1895. dec. 17-i hatállyal, egyidejűleg számbaveszi az ezzel kapcsolatban bekövetkező változásokat is, 1895. dec. 17. 464
