Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Hofarchive, Privat- und Familienfonde
tése, mert a protokollum utolsó rubrikájában megtalálható az a tételszám, amely alatt elhelyezték az iratot. Az iratok használatát megkönnyíti, hogy minden rubrika elején részletes iratjegyzék található. Magyar szempontból különösen érdekesek a magyar nemesi testőrségre vonatkozó ügyiratok, amelyek éppúgy érintenek személyi ügyeket, mint általános szervezési kérdéseket. Az akták tekintélyes része a testőrök felvételére és elbocsátására vonatkozik, de találhatók évente készített minősítési táblák (Conduit-Tabelle, 1840-es évek) és állománytáblák is. A testőrség leendő monográfusának mindenképpen tekintettel kell lennie a bécsi iratanyagra is a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban található testőrlevéltár mellett.781 Az 1905-ben létrehozott magyar darabonttestőrség megszervezésére és működésére a Rubrik 34 alatt szintén sok forrás található. A magyarországi ipar- és kereskedelemtörténet szempontjából jelentősek a különböző „Hoftitel” adományozások (rub. 12/3), különösen a 19. század második felében élénkült meg a magyarországi illetőségű személyek érdeklődése „udvari” cím után. Az OMeA külön sorozatában (OMEA SR) található mutatók segítségével viszonylag fájdalommentesen nyerhető bizonyosság a cím léte vagy nem léte ügyében. A címadományozások évente betűrendbe szedve találhatók. Elsőrendű forrást jelentenek az OMeA iratai a magyarországi udvari épületekre, ingatlanokra, birtokokra, azaz a budai várra (r. 79.), a gödöllői kastélyra (r. 99. majd 79.) és néhány Tokaj-hegyvidéken vásárolt, az udvar és az uralkodó ellátását célozó szőlőbirtokra (r. 109.) vonatkozóan. Különösen gazdag iratanyag található a budai várral kapcsolatosan, miután az előbb nádori rezidenciává (1791), majd a kiegyezést követően az uralkodó rendszeres tartózkodási helyévé vált. A várnak a neoabszolutista időszakban, illetve a 19. század végén végrejhajtott átépítése nagyon jól dokumentált. A budai tétel (rub. 79.) beosztása: 79/A Personal-Angelegenheiten 79/A/l Gehaltszulagen 79/B Bauherstellungen 79/C Mobilien, Bilder, Gerätschaften, Inventare, Inventuren 79/C/l Ausleihen von Möbeln, Teppichen, Zelten etc. 79/E Quartierwesen 79/E/l Beherbergungsbewilligungen 79/E/2 Sommerwohnungen in Gödöllő 79/F Umgebung 79 Varia 79/1 Monatsrechnungen 781 A magyar nemesi testőrség levéltárát, amely a Kriegsarchiv őrizetében volt, 1927-ben átadták Magyarországnak, ma a Hadtörténelmi Levéltárban található. Farkas Gyöngyi: A török kor, a kuruc kor, a nemesi felkelés, a királyi magyar nemesi testőrség iratainak levéltári segédlete. Bp. 2000, 194—229. (a kötet az 1760-1850 közötti anyagot részletes ismerteti). Vö. még Inventar des Kriegsarchivs Wien. Bd. 1. Wien, 1953, 122-124. A Kriegsarchivban ma mindössze egy érdekes dolog található, Johann B. Skall 1829-ben készített kéziratban maradt munkája a magyar nemesi testőrgárdáról: „Geschichte, Administration und Einrichtung der kgl. ungar. Adeligen Leibgarde.” Mi vei a magyar testőrök a Haditanács joghatósága alatt álltak, a Kriegsarchiv anyagában további ügyiratok találhatók erre vonatkozólag, a gazdasági ügyek tekintetében pedig a Magyar Udvari Kancellária volt illetékes, tehát érdemes a kancelláriai levéltárban is kutatni. 434
