Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Hofarchive, Privat- und Familienfonde
kát folyamatosan betöltötték. A kora újkori Habsburg-udvarbeli magyar jelenlétről Pálffy Géza tanulmányai tájékoztatnak.759 Magas udvari tisztséget a magyarok közül a 16-17. században egyedül Maczedóniai Péter viselt, aki 1561-ben főkamarás volt. Ugyanakkor a kamarások, előmetélők, asztalnokok, szolgáló nemesek között az udvar Prágába településig meglepően szép számmal akadnak magyarok a 16. században, a cseh fővárosba azonban már csak kis számban követték az uralkodót (az udvar végleges 1583-ban települt át). A 17. század elején lezajlott birodalmi szintű integrációból így a magyarok kimaradtak, aminek később számos káros következménye lett. Mindenekelőtt az elmaradt udvari integráció akadályozta meg azt, hogy magyarok kerüljenek be a birodalom vezető szerveibe, és ezzel döntési szinten tudják esetenként a magyar érdekeket képviselni.760 Megváltozott a helyzet a 18. század folyamán, amikor egyre nagyobb számú magyar lépett udvari szolgálatba, és számuk a 19. század folyamán tovább nőtt. Az 1867. évi kiegyezést követően mind gyakrabban merült fel a magyar udvartartás kérdése. Az uralkodó folyamatos nyomás alatt állt, hogy magyar királyként külön udvart tartson. A nyomásnak köszönhetően 1893-ban sor került Budapesten magyar királyi udvarnagyi hivatal (Hofmarschall) létrehozására, amely hivatali instrukciója szerint elsősorban protokolláris feladatok ellátására volt hivatott, felettese a főudvarmester első helyettese lett. Az első magyar udvamagy Apponyi Lajos gróf volt, akinek alárendeltségében egy magyar főkonyhamester, fővadászmester, főpálcásmester és főszertartásmester működött.761 Udvartartásra vonatkozó iratanyag a 16-17. századból nagyon kevés maradt, lényegében I. Lipót uralkodásától lehet komolyabb mennyiségű irattal számolni, ekkor kezdődnek a Főudvarmesteri Hivatal protokollumai (Hofparteienprotokolle 1638/1676), illetve az udvar ceremoniális eseményeit megörökítő Zeremonialprotokolle (1652) sorozata is. Az udvartartás összetételéről a részben kiadott ún. Hofstaaten tájékoztatnak (OMeA SR 181-197.). Esetenként a Hofkammerarchivban őrzött, Hofzahlamt (Udvari Fizetőhivatal) ügymenetében keletkezett Hofzahlamtsbücher gazdagabb anyagot tartalmaznak az udvartartás tagjaira, mint a HHStA állagai. A Hofkammerarchiv korai állagaiban egyébként is komoly mennyiségű udvari alkalmazottól származó beadvány, folyamodvány maradt meg. A HHStA esetében a korai iratok sokszor nem az udvari levéltárakban keresendők, hanem a Habsburg családi levéltárakban. Ott találhatók azok az iratok, amelyeket udvartartásra vonatkozólag különböző levéltárakból gyűjtöttek ösz- sze (Familienakten Kt. 97-110.). 759 Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Fodor Pál / Pálffy Géza / Tóth István György (szerk.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Bp. 2002, 307-331. - Uö: Der Wiener Hofund die ungarischen Stände im 16. Jahrhundert. In: MIÖG 109. (2001), 346-381. -Uö: Der ungarische Adel und der Kaiserhof in der frühen Neuzeit (Eine Skizze). In: Bű2ek, Václav / Král, Pavel (Hgg.), Slechta v habsburské monarchii a cisarsky dvür (1526-1740). Ceské Budéjovice 2003, 133-152. - Uö: Der ungarische Adel am Wiener Hof König Ferdinands I. In: Fuchs, Martina / Oborni, Teréz / Ujváry, Gábor (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster 2005, 95-110. 760 Az uralkodói udvar kora újkori, sokoldalú szerepének rövid, informatív összefoglalása: Winkelbauer, Thomas: Ständeffeiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Bd. 1-2. Wien 2003, Bd. 1. 178-191. 761 Az intézmény megalapítására: ÖStA HHStA Hofarchive, Neue Zeremoniellakten Kt. 9. R.II. Ungarische Hofsache 1893-1895. 426
