Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Kabinettsarchiv

További irodalom: Motou, Bohuslav: Státní konference (1809-1848). In: Casopis archivni skoly 12. (1934) 1-62.

Mikrofilm (teljes körű Hungarika felvételezve): 1233, 1241, 1249-1257, 5547, W 83, W 116, W 546, W 635, W 679, W 764, W 2990-2998, W 4444-4464, W 3824/8, W 4995

Ministerkonferenzbureau

1858-1861; 7 r. e.

Az 1858. október 8-án feloszlatott miniszteri konferencia irodájában, amelynek feladatát a Kabineti Iroda vette át, csupán két jegyzőkönyvvezető maradt külön alkalmazásban. Az ő működésük nyomán keletkezett iratok 1923-ban kerültek a levéltárba. A négy doboznyi iratot folyamatos számozással látták el (1-941. sz.), használatukat korabeli iktatókönyv (Bd. 6. Scontrobuch) és index könnyíti meg (Bd. 5.). Szúrópróbaszerű vizsgálat azt mutatja, hogy az állag feltárásra érdemes magyar vonatkozásokat is tartalmaz, pl. 1860-ból az Esterházy család hercegi ága vagyoni helyzetének rendezésével foglalkozó ügyiratokat (489., 490., 523. sz.).

Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 257.

Reichsrat (und verstärkter Reichsrat)

1851-1868; 534 r. e.

Az 1849. október 4-i olmützi oktrojált alkotmány értelmében került sor a Reichsrat életre hívására, amelynek működését egy 1851. április 4-én kiadott pátens szabályozta. Ennek értelmében a Reichsrat tanácsadó testület, amely az uralkodó, illetve (ekkor még) a minisztertanács kérésére készített egyes ügyekben véleményt. A tagok kinevezése a császár jogkörét képezte. A döntések általában plenáris ülésen születtek meg. Az 1860-as évek krízise a Reichsratot is elérte. 1860. március 5-én rendelet született a tanács „megerősítéséről”, azaz feladatköre kiszélesítése mellett újabb tagokat hívtak meg a tanácsba, fontos változás, hogy az egyes országok megadott kulcs szerint összesen 38 tagot delegálhattak a testületbe. Ebben a formában 1860. május-október között működött a Reichsrat. Az októberi diploma értelmében további kompetencia szélesedés és létszámemelés következett volna be, egyes országok parlamentjei összesen 100 tagot delegáltak volna a testületbe, amely azonban sosem ült össze. A februári pátens (1861. február 26.) a Reichsratot feloszlatta, helyét az újra életre hívott Staatsrat foglalta el. A Reichsrat működéséről a legrészletesebb munka Kari Kazbunda, egykori csehszlovák levéltári tárgyalóbiztos cikke, amely Josef Seifert kéziratos német fordításában azok számára is elérhető, akik nem ismerik a cseh nyelvet (HHStA Bibliothek Bl 1053). A Reichsrat ügyiratait évente folyó421