Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Kabinettsarchiv
Direktionsakten (Tagesjoumale der Flügeladjutanten 1895-1904, 1908-1916) 1751-1918; 64 r. e. Az állag nagyobb része a Kabineti Iroda személyi jellegű ügyiratait tartalmazza. Bár akad néhány korábbi akta is (Kt. 3. Alte Direktionsakten 1807-1865), lényegében csak Braun Kabineti Iroda igazgató rendelkezése nyomán 1866-tól kezdve őrizték külön a személyi iratokat. A Direktionsakten felfogható a Kabinettskanzlei igazgatója által keletkeztetett elnöki iratokként is. Ez magyarázza, hogy a személyi aktákon, a kabineti pénztár elszámolásain és a Kabineti Levéltár működésére vonatkozó iratokon túl politikailag fontos ügyiratok is találhatók az állagban. A legérdekesebb politikai ügyiratokról, összesen száz darabról Horst Brettner-Messler készített és publikált külön jegyzéket (1987), de ezeken a „titkos iratokon” kívül is találhatók az akták között még csekélyebb számban politikai jellegű darabok, pl. a nagyszerb párt becskereki konferenciájára vonatkozó jelentés.739 Az iratanyag beosztása: az első két dobozban a Kabineti Iroda költségvetési előirányzatai találhatók (Kt. 1-2. 1850-1899), a harmadik doboz rejti magában az 1866 előtti személyi iratokat, amelyek időrendben állnak. 1866-1918 között az ügyiratokat évente újrakezdődő számozással iktatták (Kt. 4-22. 1866—1918). Közöttük igen sok a fogalmazvány, ezekre nemegyszer rávezették a tisztázat iktatószámát (ezek a Kabinettskanzlei Vorträge vagy a Korrespondenzakten állagban keresendők!). Az iktatott iratokat követik az iroda alkalmazottainak szolgálati táblái, besorolásukra, előmenetelükre vonatkozó külön gyűjtött iratok (Kt. 25-26.). A Direktionsaktenbe kerültek a Kabineti Iroda igazgatóinak ún. „Separatenakten”-je is (Kt. 27.). Az egyik dobozban pedig császári kéziratok fogalmazványai és másolatai találhatók, főleg különböző köszöntő és üdvözlő beszédek, illetve más szuverének hasonló darabjai (Kt. 29.). A sorozathoz csatolt kötetek közül külön figyelmet érdemel Josef Fischer munkája a Kabineti Iroda történetéről (Bd. 26.). A Direktionsakten végén helyezték el a szárnysegéd hivatali naplóit is, amely a hivatalos, politikai ügyekben audienciára (nem az általános audiencia!) bocsátottak listáját tartalmazza az 1895-1904 és az 1908-1916 közötti évekből (Nr. 49-62.).740 A sorozathoz külön segédlet készült (AB XI/16), de a kutatás során jól használható az iktatott Direktionsaktenhez készített indexkötet is (Bände Nr. 15.) Magyar vonatkozások: Magyar szempontból izgalmas az a belső terjesztésre készült nyomtatvány, amely a magyar királyi udvartartás történetét taglalja (Die geschichtliche Entwicklung der Hofhaltung. Bp. 1893, Bd. 28a). Az átfogó 45 oldalas értekezés mellé számos dokumentumból álló okmánytár került. A munka születését az 1890-es években a magyar udvartartás létrehozása körül élesedett helyzet indokolta, a kötet szerzője minden bizonnyal Thallóczy Lajos volt (kézirata az OSZK Kézirattárában!). 739 Pl. 1872: 7 nagyszerb párt becskereki konferenciájáról készített jelentés (Kt. 7.), 1872: 12 Lónyay miniszterelnökjelentése a parlamenti választásokról (uo.). 740 Az audienciák résztvevőire igazából csak a 19. században lehet kutatni. Érdemes hozzá az Oberstkämmereramt B. Akten rub. 2. (1854—1886 között audiencialisták), továbbá a Neue Zeremoniellakten XIV Audienzen tételét megnézni, valamint a Direktionsaktenben található számysegédi naplókon túl az 1900 utáni évek esetében a Varia des Kabinettsarchivs Kt. 65-77. közötti dobozaiba bepillantani (1900-1912, 1917-1918). 402
