Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Kabinettsarchiv
tek az utazások alatt benyújtott kérvényekről (1804-1840), a támogatás után benyújtott kérvényekről (1807-1826), és egy rövid időn át a feljelentésekről is (1807-1808). Az állaghoz mintegy 100 pénztárkönyv tartozik még (1822-1918), amelyben betűrendben találhatók a segélyben részesített személyek. A megmaradt iratok korabeli jegyzőkönyvek és indexek segítségével kutathatók. Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 161, 173-178. - Szekfű-Miskolczy II. 47. Protokolle und Indizes der Kabinettskanzlei 1764-1847 (1866); 1709 kötet A Kabineti Iroda működése során keletkezett segéd-és másolati könyvek (protokol- lumok), illetve hozzájuk tartozó indexek kronológiai rendbe állított sorozata, amelyből néhány hasznos tematikus sorozat áll össze. Legfontosabb az uralkodói legfelsőbb kéziratok (Handbillete) másolati kötetei, amelyek közül az első 1774-ből származik (Bd. 11.), és egészen 1808-ig folytatódik ebben a formában. 1790-1809 között a legfontosabb központi kormányszervek részéről beérkezett iratokat külön-külön segédkönyvekbe vezették, így a Staatsratnak, a Hoíkriegsratnak, a Hofkammemek, az Oberste Justiz- stelle-nek etc., de a Magyar és az Erdélyi Kancelláriának is külön protokolluma volt. Sajnos ezek nem maradtak meg folyamatosan, így a Magyar és Erdélyi Kancelláriától csak az 1790-1792. és 1807-1809. évi kötetek, illetve indexek állnak rendelkezésre. 1809 után nem folytatták ezt a gyakorlatot, csak a legfelsőbb kéziratokat másolták külön kötetekbe, külön választva az ún. Kurrentbillette és az ún. Separatenbillette anyagait. Az előbbinek egészen 1866-ig, az utóbbiak csak 1848-ig találhatók itt. Mindkét sorozat folytatása külön állagban található, a már ismertetett Kurrentakten (Kurrentbillette), illetve Separatakten (Separatbillette) állagokban. A segédkönyvek lehetőséget biztosítanak arra, hogy segítségükkel egy-egy akta útja pontosan nyomon követhető legyen. Az akták többsége átmenő irat volt, azaz csupán döntésre terjesztették az uralkodó elé, majd a legfelsőbb elhatározás rávezetése után elhagyta a Kabineti Irodát. A történeti kutatás szempontjából a legfelsőbb kéziratok másolatait őrző kötetek az állag legérdekesebb részei, amelyek esetenként a hivatalos levelezés mellett félig magánjellegű darabokat is tartalmaznak. Az állaghoz készített raktári jegyzék jól eligazít az egyes jegyzőkönyvfajták között. Levéltári segédlete: AB XI/17 (raktári jegyzék). Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 171—177. - Szekfű—Miskolczy II. 46 47. Varia des Kabinettsarchivs 1683-1918; 65 r. e. Vegyes eredetű iratanyag, amelynek nem csekély részét az I. világháború után kiszolgáltatták az utódállamoknak, köztük Magyarországnak. A magyar országgyűlésekről készült bizalmas jelentések, a titkos rendőrség Kabineti Irodához eljuttatott jelentései, és más országgyűlési iratok másolatai ma MNL OL I 58 fondjában találhatók: Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól 1708-1848 (45 r. e.).737 737 Pajkossy: Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok i.m. 53-54. 400
