Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában
Il.d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában Az 1867. évi kiegyezés megváltoztatta a bécsi központi levéltárak helyzetét. A Habsburg Monarchia történetére nézve fontos forrásanyagot őrző levéltárak, a HHStA, a Hofkammerarchiv és a Kriegsarchiv egyaránt a közös minisztériumok felügyelete alá kerültek. Mivel a közös minisztériumokban magyar tisztviselők alkalmazása is előirás volt, várható volt, hogy előbb-utóbb a levéltárakban is megjelennek a magyar hivatalnokok. Nem véletlen, - ahogy korábban is láttuk - hogy a levéltárak több alkalommal is szóba kerültek a delegációk tárgyalásain. 1877-ben és 1878-ban is kifogásolta a magyar fél, hogy a HHStA tisztviselői karában a magyar elem nincs megfelelő számban képviselve. E nyilatkozatok mögött Pesthy Frigyesnek azon elképzelése állt, hogy megfelelő titulus, aligazgatói cím birtokában az ott őrzött magyar anyag élére neveztesse ki magát.142 Ennek a követelésnek mintegy elé ment Alfred Ameth, amikor 1877-ben a fiatal Károlyi Árpádot Fraknói Vilmos közbenjárására, mint fogalmazógyakomokot felvette. Fraknói Vilmos és Szilágyi Sándor, a Magyar Országgyűlési Emlékek és az Erdélyi Országgyűlési Emlékek szerkesztői számára a bécsi forrásanyag feltárása nélkülözhetetlen fontosságú volt. Bár az 1870-es évek során mindketten többször megfordultak Bécsben, a nagy mennyiségű kora újkori forrásanyag értelmezése, kiválogatása, lemásolása csak lassan haladt előre. így születhetett meg az elképzelés, hogy az Institut für Österreichische Geschichtsforschungban magyar akadémiai ösztöndíjjal tanulmányokat folytató Károlyi Árpádot juttassák be a levéltár személyzetébe (1875-1877).143 Az akkor már harmadik éve Bécsben élő Károlyi elsőre nem lelkesedett az ötletért, erősen gondolkodott a császárvárosban maradáson. Édesapja ellenezte a bécsi állást, őmaga az anyagi ellenszolgáltatásokat érezte elégtelennek (először 500 Ft fizetést és 120 Ft kiegészítést ígértek neki).144 Végül volt professzora, Szilágyi Sándor, továbbá a levéltár-igazgató Ameth és az Institutot vezető Theodor von Sickel ösztönzésére beadta a derekát. Ameth utolsó ajánlatában már 900 forint fizetést ígért neki, és bár az állásra hatan pályáztak, köztük Heinrich Schuster, a bécsi egyetem docense, Ameth már az 1877. június 23-i előterjesztésében egyértelműen Károlyi mellett foglalt állást, és úgy írt a dologról, mint eldöntött tényről.145 Károlyi Árpád szerencsés választásnak bizonyult, és teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak. Harminchat évig tartó hivatali pályafutása során (1877-1913) komoly forrásfeltáró tevékenységet végzett. Levéltárosi működését igen szépen méltatta egykori 142 Bittner, Károlyi a levéltámok, 174-175. - ÖStA HHStA Kurrentakten 1878: 279. - Ress, Adalékok, 19-22. - ÖStA HHStA Min.d.Ä. PL XL Intema Kt. 326. „Annexe: Organisatorisches 1849-1880”, föl. 198-230. Pesthy Frigyes HHStA-beli alkalmazására vonatkozó levelezés. 143 Személyi anyaga: ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Karton 159. Konv. „Károlyi” - Személyére: Angyal Dávid: Károlyi Árpád emlékezete. 1853-1940. Bp. 1943. - Horánszky Lajos: Magyarok Bécsben. Károlyi Árpád és Thallóczy Lajos köre. Bp. 1941.- Bittner, Károlyi a levéltámok. - Gesamtinventar 1. 66. - Szekfü Gyula: Károlyi Árpád, a történetíró. Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére 1933. október 7. Bp., 1933, 5-27. - Fazekas, Magyar levéltárosok Bécsben, 81-82. 144 Károlyi levele Fraknói Vilmoshoz 1877. május 6. Bécs. OSzKK Fond IX/759. 145 ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm. Reg. F 4 HHStA, Kt. 447. Personalia föl. 214-240. 39
