Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Habsburgisch-Lothringische Familienarchive
Nachlass Erberg, Ajo des Erzherzog Ferdinand 1808-1814; 2 dob. Joseph Freiherr von Erberg (1795-1843) Ferdinánd főherceg, a későbbi V. Ferdi- nánd szolgálattevő kamarásaként szolgált, akinek hagyatéka halála után előbb Johann Baptist Freiherr von Pilgram tanácsos őrizetébe, majd onnan a Kabinettsarchivba, később a Staatsarchivba került. A hagyatékban főleg levelezések találhatók, köztük Maria Ludovika császárné Erberghez és feleségéhez intézett levelei (1808-1812), illetve Erbergnek a császárnéhoz írt leveleinek fogalmazványai, továbbá Erberg memoárjainak három kötete. Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 55. Thurn und Taxis’sche Sache 1866-1885; 4 dob. 1914-ben a Kabineti Iroda közreműködésével kerültek a Staatsarchivba azok az iratok, amelyek Ferenc József sógora, Maximilian von Thum und Taxis (f 1867) gyermekei feletti gyámságára, főleg azok vagyonának kezelésére vonatkoztak. Az első dobozban Győry Árpád által készített jegyzék található. Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 55-56. Rastatter Akten 1798-1799; 2 dob. A Staatskanzleiből és Reichskanzleiből származó iratok, amelyek a rastatti békekongresszussal, illetve a Bemadotte-afférral foglalkoznak. Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 57. Eberakten 1854-1887; 2 dob. 1887-ban a bécsi Polizeidirektion elkobozta a városból elmenekült Kanovics Géza (Viktor) lakásán talált iratokat, amelyek között Kanovics fogalmazványai mellett nagyszámban találtak Eber Ferdinánd (1825-1885) 1848-as magyar emigránstól, Garibaldi egykori tisztjétől származó iratokat is.702 Az iratok főleg az 1866. évi porosz—osztrák háború idején tervezett magyarországi szervezkedéssel foglalkoznak. Az elkobzott 702 Eber Ferdinándot 1848 elején kinevezték Konstantinápolyba külszolgálatba, de már március folyamán hazajött. Előbb a Honvédelmi Bizottmányban, majd Debrecenben a kormány mellett működött, végül a magyar Külügyminisztérium elnöki titkára volt. Világos után előbb Konstantinápolyba ment, majd Londonba, ahol a Times tudósítója lett. A krími háború idején az újság keletre küldte, ahol Omer pasa mellett volt, majd Fuad pasához csatlakozott, itt ezredesi rangban szolgált is (!). 1859-ben Olaszországba ment, ahol részt vett a magentai és solferinói ütközetben, Garibaldihoz csatlakozott, ott volt Palermo bevételénél, dandárparancsnoki (!) kinevezést kapott. 1867 után hazatért, továbbra is a Times levelezője, ország- gyűlési képviselő. Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, II. 1166-1168. 369
