Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. c. A levéltárépület
kálatokat csak érintőlegesen említették (1875-1918).120 1903-ban újra pengeváltás zajlott a delegáció külügyi bizottságában a történeti iratok hazavitele tárgyában.121 A kedélyek később sem nyugodtak le, 1904-ben Ugrón Gábor, nem eléggé felkészülten, Bécsből az Erdélyi és Magyar Kancellária levéltárának kiadását kérte.122 Néhány évvel később, 1908-ban újra az alacsony magyar személyzet volt bizottsági interpelláció tárgya (Bakonyi Sándor és Ugrón Gábor).123 II.c. A levéltárépület Az anyaggyarapodás, a megnövekedett kutatóforgalom, a levéltárosság mint foglalkozás szakszerűsödése, a birodalom reprezentációs igénye egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy több évtizedes várakozás után 1898 végén végre döntés szülessen a HHStA számára építendő önálló levéltári épületről. Jóllehet már 1868-ban felmerült egy saját levéltári épület ötlete, a megvalósulásra három évtizedet kellett várni.124 Számos forrás bizonyítja, hogy az építkezés gondolatának elfogadtatásában, az anyagi eszközök előteremtésében nagy szerepet játszott Agenor Goluchowski gróf (1849-1921) külügyminiszter. Az új épület tetemes költségeit a miniszter a bécsi városfejlesztési alapból (Stadterweiterungsfond) fedezte, közös pénzeket csupán a levéltár berendezésére fordítottak. 1899 elején Gustav Winter igazgató németországi tanulmányútra ment, majd az út tapasztalatai alapján készítette el az új levéltárépület terveit Otto Hofer. Az építési engedélyt 1899. május 27-én állították ki. Az építkezés gyors ütemben zajlott, és már 1902. január 21-én átadták a kész épületet. A levéltári anyag beköltöztetése mindössze egyetlen hónapot vett igénybe (1902. május). Az új négyemeletes, tizenegy raktárszintet magában foglaló épület megfelelt a kor műszaki színvonalának és levéltári követelményeinek, lényegében az 1998-2003 között végrehajtott szanálásig nagyobb felújítási munkára nem volt szükség. Az épület különlegessége a raktártér kialakítása, amelynek magját egy hatalmas öntöttvas rács képezi. A reprezentatív lépcsőház kiképzése Goluchowski külügyminiszter 1902. július 31-i látogatása után vált teljessé. A földszinten a levéltáralapító Mária Terézia szobrát helyezték (Edmund Hellmer alkotása, 1906), vele szemközt az első lépcsőforduló niséjébe pedig Ferenc József mellszobra került (Josef Kassin müve, 1904), akinek az uralkodása alatt építették fel új épületet. A lépcsőház mennyezetét és a felső szint két oldalfalát freskók díszítik. A mennyezetre az alapító Mária Terézia apoteózisát festette meg Carl Peyfuss. Az egyik oldalon a levéltárala120 Szűcs László: Adalékok a bécsi központi levéltári anyag Ausztria és Magyarország közötti felosztásának történetéhez (1875-1918). In: LK 33. (1962) 27-42. 121 1903. február 4-én Agenor Goluchowski külügyminiszter Mária Terézia alapítólevelére utalva, amely megoszthatatlanságot mondja ki, utasította el a magyar igényeket, Goluchowskinak Ugrón Gábor képviselő válaszolt (ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 446. HHStA 1/9). 122 Uo. Kurrentakten 1904: 304. Eredetije: Min.d.Ä. Adm. Reg. F 4 Kt. 446. HHStA 1/9. 123 Uo. Kurrentakten 1908: 154., mellékelve továbbá az ügyirathoz Károlyitól egy fejtegetés: „Urkunde und Akten ungarischen Betreff in der Archivalien-Ausstellung des Staatsarchivs”. Eredeti példány: Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 446. HHStA 1/9. 124 ÖStA HHStA Kurrentakten 1869: 146. 35
