Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918

tő, szintén egyházi vonatkozású iratokat tartalmazó tétellel: Bd. 1506-1516. Kultus-Index F 26-28, Bd. 1517-1520., Spiegelbögen F 26-F28.

Magyar vonatkozás: Magyarországi püspökök, érsekek, bíborosok kinevezésére vonatkozó iratok is ebben a sorozatban találhatók az 1830-1911 közötti évekből, illetve fontos anyagok találhatók pl. zágrábi érsekség alapítására, illetve Scitovszky János prímás törekvéseire az esztergomi jogok védelmére (Kt. 1.), az 1848/1849-es püspökváltásokra, kinevezésekre, illetve felmentésekre vonatkozó levelezés (Kt. 3.), Haynald Lajos lemondásáról az erdélyi püspökségről (Kt. 9.)644, horvát püspökök kinevezéséről 1902-1909 közötti években (Kt. 62.).

Az 1912-1918 közötti püspökkinevezésekre vonatkozó iratok a Politisches Archívban találhatók: PA XL Kt. 248-249. Intema Liasse LX. Ernennung von Bischöfen und ersten Dignitäten in Österreich-Ungarn.

Levéltári segédlete: AB VI/5/1

Nyomtatott ismertetés: Stropp, MÖStA 32. (1979) 340-343. - Gesamtinventar I. 457-458. - Quellen zur Geschichte Afrikas, Asiens und Ozeaniens, 103.

További irodalom: Eckhart Ferenc: A püspöki székek és káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától kezdve 1918-ig. Bp. 1935.

F 27 Katolische Kirche in der Levante 1816-1911;144 dob.

A Levanteban működő római katolikus intézményekre, missziósházakra, kolostorokra, zarándokházakra, iskolákra, templomokra, kápolnákra, továbbá ottani püspökökre vonatkozó iratok. Az intézmények többsége osztrák védelem, német szakkifejezéssel élve Kultusprotektorat alatt állt a 19. század folyamán. Eredetileg a francia király gyakorolt védelmet a katolikus egyházi intézmények felett a Levantében, az osztrák császár ilyen irányú működése csak a 19. század folyamán öltött egyre szélesebb mértéket (a kérdéssel kapcsolatban vö. az 1856. évi osztrák—francia egyezséget, valamint az 1878. évi berlini szerződést). Egy 1913-ban keletkezett promemoria szerint Ausztria-Magyar- ország a koszovói, a szkutari, a janinai vilajetben, illetve a monasztiri vilajet egy részében működő katolikus intézmények, néhány bulgáriai plébánia (későbbi nikopoliszi püspökség), a felső-egyiptomi ferences misszió (örökölve Velencétől), illetve az 1846- ban alapított közép-afrikai misszió (1851 óta osztrák védelem alatt, minden bizonnyal azért, mert alapítója, Ignaz Knoblecher általános helynök osztrák állampolgár volt) felett gyakorolt védnökséget. Kiterjedt ez a védelem a Keleten működő osztrák-magyar szerzetesrendek által alapított intézményekre, illetve nemzeti egyházi intézményekre, így pl. a bécsi örmény mechitaristák, illetve az osztrák ferencesek szmimai missziójára, a konstantinápolyi osztrák alapítású Szt. György kollégiumra (fiú és leány óvoda és iskolakomplexum, amelyet osztrák lazaristák és irgalmas nővérek vezették, 1882), a jeru- zsálemi osztrák-magyar zarándokházra (alapítva 1863), a perai Mária-templomra etc.645

644 Jó részben az itt található forrásanyagra alapozva készült tanulmány: Eckhart Ferenc: Egy nagy magyar főpap életéből. In: BMTI 2. (1932) 272-284.

645 „Der Umfang des österr.-ungar. Kultusprotektorates” (szerző nélküli sokszorosított promemoria, amely 1913 januárjában készült). In: Ministerium des Äußern PA Kt. 318. XL Intema). Az összeállítás különö278