Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása az alapítástól a kutatás liberalizálásáig (1749-1868)

fontossággal bír.72 Hurmuzaki báró a következő évtizedek egyik legszorgalmasabb kutatója volt, aki rengeteg másolatot készíttetett tervezett forráskiadványa részére.73

Az 1848/49-es események a békés levéltár-látogatásnak is véget vettek, bár lényeges cezúrát a forradalom nem képezett, hiszen az 1850-es években néhány személy ugyanúgy engedélyt nyert a levéltár használatára, mint korábban. Az első közülük Johann Carl Schuller (1794-1865) nagyszebeni gimnáziumi igazgató volt, aki a forradalom idején a szász érdekek védelmezőjeként osztrák oldalon exponálta magát, majd a forradalom leverése után 1849 végén és 1850 első felében Bécsben tartózkodott, mint olyan személy, aki az újjászervezni kívánt erdélyi oktatásügyben tanácsokat tud adni. Bécsi tartózkodását levéltári kutatásokra is felhasználta, 1849. december 6-án engedélyt kapott a HHStA használatára az 1526-1600 közötti erdélyi történelmet illetően a szokásos kutatási feltételekkel: nem vihet magával aktát, maga nem emelhet ki a fasciculusokból és a repertóriumokat sem használhatja önállóan.74 Schuller számos kivonatot és másolatot készített, igaz kutatásaival nem jutott el a célként kitűzött 1600-as évig, csupán az 1526-1556 közötti időszak áttanulmányozására nyílt lehetősége. Az összegyűjtött anyag azonban nem maradt felhasználatlan, részint maga, részint barátai, ismerősei készítettek tanulmányokat, kisebb forrásközléseket gyűjtése alapján.75 Kivonatai és másolatai indították arra egyik tudós leszármazottját, a Lipcsében és Göttingenben tanult Friedrich Schubert (sz. 1857), hogy azokat bécsi tartózkodásai idején (1882, 1884) kiegészítse, illetve teljes szövegű másolatot készítsen, készíttessen az 1526-1538 közötti időszak fontosnak ítélt iratairól. Az így összeállt 230 darab másolatot 1894-1899 között több folytatásban a szászok kultúregyesületi folyóiratában tette közzé.76

Schulleren kívül az erdélyi szászok másik, ismertebb történetírója Georg Dániel Te- utsch (1817-1893), akkor a segesvári gimnázium konrektora is kutatásra jelentkezett (1850). Célja az 1542-1557 és 1588-1605 közötti időszak forrásainak feltárása volt. Választott témájára a hatályos előírások betartásával meg is kapta az engedélyt.77 Ha

72 Hurmuzaki, Eudoxiu de: Documente privitóre la istoria Romänilor. I-XXII. Bucurejti 1880-1922,

73 Igaz, Hurmuzaki elég szabadon értelmezte a levéltári anyag használatát. Halála után hagyatékából a bukovinai kormányzóság több láda eredeti, különböző levéltárakból származó iratot küldött vissza az egyes levéltárakba. ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 14 Archive Kt. 9. Hausarchiv Hurmuzaki 1874-1875.

74 Életére: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, XII. 653-657. - HHStA Kurrentakten 1849: 90., 1850: 123. (az erdélyi szászok egyesülete Verein fur siebenbürgische Landeskunde támogatólevele 1850. október 21. Nagyszeben).

75 Schuller, Johann Karl: Das k. k. geheime Haus-, Hof- und Staatsarchiv in Wien als Quelle siebenbür- gischer Fürstengeschichte. Hermannstadt 1850. - Uö: Ludwig Grittis Ende. Ein geschichtlicher Versuch. In: AVSLK NF 2. (1857) 165-198. - Uö: Georg Reicherstorffer und seine Zeit. Ein Beitrag zur Geschichte von Siebenbürgen in den Jahren von 1527-1536. In: AfKöG 21. (1859) 223-291. - Uö: Die Verhandlungen von Mühlbach im Jahre 1551 und Martinuzzi’s Ende. Hermanstadt 1862. - Bedeus, Joseph: Des merkwürdigen Königsrichters Markus Pemflinger letzte Lebensjahre und Ende. In: AVSLK NF 3. (1858) 1214-140. -Capesius, Gottfried: Hermannstadt während der Thronstreitigkeiten zwischen dem rechtmässigen König Ferdinand 1. und dem Usurpator Johann Zapolya. In: Programm des Gymnasiums A.C. zu Hermannstadt für das Schuljahr 1855/56 (nem volt alkalmam kézbe venni!)

76 Schuller, Friedrich: Urkundliche Beiträge zur Geschichte Siebenbürgens von der Schlacht Mohács bis zum Frieden von Grosswardein. Aus dem k.u.k. Haus-, Hof- und Staatsarchive in Wien. In: AVSLK NF 26. (1894) 223-287., 607-672., 28. (1898) 441-581., 29. (1899) 507-660.

77 ÖStA HHStA Kurrentakten 1850: 97., 98.

26