Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918

Nyomtatott ismertetés: Stropp, Robert: Die Akten des k.u.k. Ministerium des Äus- sem: Administrative Registratur. In: MÖStA30. (1977) 398^153., 32. (1979) 306-349., 33. (1980) 356^-05., 34. (1981) 411-456. - Gesamtinventar I. 451—455. - Szekfü-Mis- kolczy I. 51-53.

További irodalom: Malfatti, Josef: Hansdbuch der österr.-ungar. Consularwesens. Wien 1879. - Mulacz, Josef - Vogel, Franz: Handatlas der k. und k. österr.-ungar. Con- sularämter. Wien 1891. - Piskur, Josef: Oesterreichs Consularwesen. Wien 1862.

Sammelfaszikel Krieg 1859-1866;10 dob.

Az 1859. évi Franciaország, az 1864. évi Dánia elleni és 1866. évi porosz háborúra vonatkozó adminisztratív jellegű akták gyűjteménye, amelyeket az F 1-60. tételekből emeltek ki.

Levéltári segédlete: AB VI/1/1

Nyomtatott ismertetés: Stropp, MÖStA 30. (1977) 418. - Gesamtinventar I. 455.

F 1 Österreichisches Kaiserhaus 1830-1918; 206 dob.

A Külügyminisztérium, amely egyúttal a császári ház minisztériumaként is működött, működése során keletkezett az uralkodóházra, illetve az uralkodó személyére, Ferenc Józsefre, Erzsébetre, I. Károlyra, illetve Rudolf és Ferenc Ferdinánd trónörökösökre vonatkozó iratainak gyűjteménye. Továbbá itt találhatók az uralkodó család más tagjainak külföldi szerepléseivel, kitüntetéseivel, illetve születésével, halálával, hagyatékával foglalkozó iratok, illetve a külföldi uralkodóktól, kormányoktól az uralkodó részére érkező jókívánságok, részvétnyilatkozatok etc. Az iratok másik része olyan külföldi személyek uralkodó által történő fogadásához, udvari ünnepségeken, ceremoniális eseményeken való részvételéhez kapcsolódik, akik a külügyminisztérium szemében fontosnak számítottak. Itt helyezték el az uralkodó címeire és címerére vonatkozó, a külügyminisztérium bevonásával készült, illetve neki tájékoztatásra megküldött összeállításokat is.

Az iratanyag beosztása: Az iratok tekintélyes része Ferenc József személyéhez kapcsolódik (Kt. 23-55.), kisebb mértékben szerepel Erzsébet (Kt. 56-58.), aki különösen utazásaival képviselteti magát ebben az iratanyanyagban (Kt. 57-58.). Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója, I. Károly esetében anyagában (Kt. 58-64.) 1916. december 30-i budapesti koronázása is képviseltetve van (Kt. 60-61.). A főhercegek közül különös figyelem illette meg Ferenc Ferdinándot, aki hitvesválasztásával, majd az Este-ág örökségének átvételével is felhívta a figyelmet magára (Kt. 69-74.). Az 1889- ben öngyilkosságot elkövető Rudolf trónörökösre kevesebb irat vonatkozik (Kt. 75- 76.). A Habsburg főhercegek és főhercegnők életük legfontosabb fordulópontjai szerint kerültek nyilvántartásra, azaz külön kerültek a születésekre (Kt. 140-156. Entbindungen), a halálesetekre (Kt. 157-181. Todesfälle), a hagyatékokra (Kt. 181-182. Verlas- senschaften), illetve az eljegyzésekre (Kt. 182-203. Vermählungen) vonatkozó iratok,

262