Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
lerne des Gemeinsamen Ministerrates im Spiegel der Ministerratsprotokolle. Bp. 1961. - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács kialakulása. In: LSz 15. (1965) 3. sz. 59- 102. - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója. In: LSz 15. (1965) 4. sz. 37-74. - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában. Irattani és forrástani megjegyzések. In: LSz 16. (1966) 1. sz. 43-114. - Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. (A közös minisztertanács, 1867-1906). Bp. 1996. ANNEXE A Politisches Archiv függelékeként kerültek elhelyezésre az 1909-1918 közötti években beérkező és kimenő telegrammok másodpéldányai. Az iratanyag beosztása: Politische Telegramme 1909-1918. - A beérkezett politikai jellegű táviratok másod- példányai (Kt. 1-176.), illetve a Chiffemdepartement kötetekbe kötött telegramsorozatai (1913-1918: Bd. 1-153. Herein, Bd. 149-240. Hinaus). Levéltári segédlete: AB VI/1 Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar I. 451. — Stropp, MÖStA 20. (1967), 546. Presseleitung (Literarisches Bureau) 1864-1918; 359 r. e. = 327 doboz + 32 kötet A tömegsajtó kialakulásával olyan közvélemény formáló tényező jött létre, amelynek létéről az államhatalomnak is tudomást kellett venni. Az 1848-ban életre hívott (Centralbureu), majd a neoabszolutista időszakban újjászervezett sajtóbefolyásolással foglalkozó formáció (Preßleitungscomitee 1852, Preßleitungsbureau 1860) alapvető változásokon ment keresztül Beust birodalmi kancellársága idején (1864). A sajtóosztály 1867 után a Külügyminisztérium irányítása alá került. Az új szerv előbb mint a frissen szervezett Präsidialsektion III. osztálya (Departement HL), majd 1877-tól 1911-ig önálló Literarisches Bureau-ként működött, végül 1911-ben az adminisztratív részleg V. osztályaként szervezték újjá. A Literarisches Büro feladata volt a külföldi közvélemény befolyásolása, amelyet egyes újságok szubvencionálásával, továbbá „publicista ügynökök” támogatásával igyekezett elérni. A sajtóirányítás javarészt az egyes követségeken és konzulátusokon keresztül zajlott, Németországban pl. Lipcse, Frankfurt, Karlsruhe számított a legfontosabb központoknak. Ezenkívül a sajtóiroda végezte a belföldi és külföldi sajtónak az uralkodó számára történő napi szemlézését. Ennek kapcsán bizonyos szintű belföldi sajtóirányítás is zajlott, számos belföldi újságot támogattak kisebb-nagyobb összeggel, egyes újságírók pedig értékes tájékoztatást is nyújtottak. Úgy tűnik, hogy az irodának voltak állandó munkatársai, akik tisztviselőként végezték munkájukat, illetve külsős munkatársai, akiket pl. sajtószemle elkészítéséhez időnként vettek igénybe. Bizonyos szempontból „külsős” munkatársnak lehet nevezni azokat az újságírókat is, akik havi ellátmányt húztak cikkek írásáért, illetve folyamatosan tájékoztatták a központot az illető ország fontosabb, sajtóban lecsapódott politikai ese247