Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása az alapítástól a kutatás liberalizálásáig (1749-1868)

Érdekes módon a Vormärz időszaka, amelyet Magyarország a Mettemich-i elnyomás koraként élt meg, némi oldódást hozott a „Geheimes Hof- und Hausarchiv” használata terén. Míg korábban elsősorban olyan historikusok kaptak engedélyt, akik állami megbízatásból dolgoztak, addig 1820-as évektől magánkezdeményezések is esetenként meghallgatásra találtak. így kaphatott kutatási engedélyt a jeles gyűjtő Gyurikovits György (1780-1848), aki 1825-ben Kollár kéziratgyűjteménye átnézésére kért és kapott engedélyt. Az Allamkancellária csupán két kézirat kiadását tagadta meg, all. szám alatti kézirat Rudolf korára és Bocskaira, míg 19. szám alatti Rákóczi-korra vonatkozó iratokat tartalmazott, illetve a kor gyakorlatának megfelelően kikötötték, hogy előzetesen be kell mutatnia azon dokumentumok listáját, amelyekről kivonatot vagy teljes szövegű másolatot kíván készíteni.55 Gyurikovits nem sokkal korábban Kollár életéről és kéziratairól cikket tett közzé a Tudományos Gyűjteményben.56

Néhány évvel később 1828-ban gróf Mailáth János nyújtott be kérelmet, hogy készülő történeti munkájához használhassa a Kollár-féle kéziratgyűjtemény egyik kötetét, amely a Czobor-levéltár indexe mellett II. Pius pápa és Mátyás király levelezésének másolatát is tartalmazta. Az Allamkancellária ismét a kérelem pozitív elbírálása mellett döntött, utalva arra, hogy a Hofbibliothekban több magyar kutatónak volt alkalma használni a kéziratgyűjteményt, csupán a fentebb említett két kéziratot vette ki a szabad használat alól.57 Mailáth a kedvező válaszon felbuzdulva a következő években több alkalommal folyamodott engedélyért, változó sikerrel. 1828-ban a „Geschichte der Magyaren” (megjelent Bécs 1828-1831) című műve elkészítéséhez az utolsó három évszázad forrásanyagára kért engedélyt, amelyet azonban a minisztérium elutasított, csupán azzal kecsegtette, hogy esetleg egyes iratokra használati engedélyt kap.58 Mindez nem szegte kedvét a grófnak, aki 1831-ben a velencei akták használatára kért és kapott engedélyt, majd 1832-1847 között öt újabb alkalommal folyamodott.59 Ezek az engedélyek mindannyiszor „Geschichte des österreichischen Kaiserstaates” című munka anyag- gyűjtéséhez kapcsolódtak (megjelent Hamburgban 1848-1850 között). A kor kutatási lehetőségeit visszatükrözi, hogy Mailáth nem kapott engedélyt minden iratba való betekintésre, hanem az igazgatókra (értsd Kriegsarchiv és HHStA igazgatói) volt bízva, hogy ki adják-e neki a kért iratokat, illetve az elkészült munkát cenzúrára kellett bocsá55 ÖStA HHStA Kurrentakten 1825:6. - Életére és munkáira: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, IV. 167-174.

56 Gyurikovits György: Kollár bécsi könyvtár őrzőjének élete, munkái s kéziratok gyűjteménye. In: Tudományos Gyűjtemény 10. (1823) 3-26.

57 ÖStA HHStA Kurrentakten 1828: 3. - Mailáth életére: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, VIII. 332- 336; Kolos István: Mailáth János gróf 1786-1855. Bp. 1938. Személyiségének megítélését tovább árnyalhatják a Polizeihofstelle anyagában fennmaradt jelentéseinek feldolgozása: ÖStA AVA Zensur- und Poli- zeihofstelle 1844: 320.

58 ÖStA HHStA Kurrentakten 1828: 28. (Mailáth gróf eredeti beadványával 1828. október 9., Bécs). - Mailáth munkája 1828-1831 között jelent meg Bécsben. Második, mint címlapja mutatja, „sehr vermehrte und verbesserte” kiadása pedig Regensburgban 1852-1853-ban.

59 ÖStA HHStA Kurrentakten 1832: 8., 1834:28., 1841:42., 1842: 15., 24., 27., 45., 1847: 60. Valamint uo. StK Interiora Archiv Kt. 1. Konv. „alt Fase. 1” 1832. október 15., Kt. 2. Konv. „alt Fasc. 3.” 1841. július 23., 1842. június 28., 1842. július 17. Az ügyre vonatkozólag lásd még Metternich előterjesztését Mailáth János gróf különböző levéltárakban való kutatásokra tett kérelmeiről. HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1834: 2157., 1835: 606.

23