Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
múzeum 1887-ben alapítva, 1899-ben államosítva) által működtetett hálózat, amelynek azonban információ szolgáltató jellege, illetve ipari kiállításokat szervező tevékenysége volt az elsődleges. A diplomaták és konzulok mellett meg kell emlékezni a Levanteban működő osztrák (osztrák-magyar) postahivatalokról. Az Oszmán Birodalomban ugyanis egészen 1860- ig nem működött szervezett postaszolgálat, a nagyhatalmak így szultáni privilégiumokra támaszkodva saját szolgálatot rendeztek be. Ezek közül az egyik legrégibb és legkiterjedtebb az osztrák postahálózat volt, mintegy 40 állomással. A postaszolgálatot szerződések keretében az Österreichischer Lloyd látta el. A furcsa intézménynek egy 1914. október 1-jével életbe lépett szultáni döntés vetett véget.540 Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikájával rengeteg, a külügyminisztérium hivataltörténetével lényegesen kevesebb munka foglalkozik. Ezek közül a legfontosabb Helmut Rumpler feldolgozása, amely a Habsburgermonarchie VI/1. kötetében látott napvilágot (1989), továbbá Erwin Matsch már idézett, két kiadásban is napvilágot látott munkája, amely a külügyi igazgatás történetét 1720-tól a Monarchia bukásáig mutatja be (1980). Rumpler műve mellett továbbra is fontos marad Klemens Erb egykori k.u.k. diplomata „Geschichte des Ministerium des Äussem” cím alatt írt, kéziratban maradt műve, amely a Sonderbestände fondcsoportban a Nachlass Erb levéltári egységben található (Kt. 5.). A cikkek közül Ludwig Bittnemek a Berliner Monatsfhefte-ben (1937) megjelent munkáját kell még megemlíteni, illetve Diószegi István tanulmányát, amely tudomásom szerint csak elektronikus változatban érhető el (2007), és magyar nyelven az egyetlen összefoglaló munka a témáról. A minisztérium ügykezeléséről sok fontos információt közöl az egykori alkalmazott Rudolf Wiedermayer 1931-ben megjelent cikke. A Monarchia korára vonatkozóan több visszaemlékezés, emlékirat, napló maradt meg. A diplomata emlékiratok közül hasznos Constantin Dumba vagy Heinrich Lützow visszaemlékezése.541 Említésre méltó két tisztviselő emlékirata, Ludwig von Przibramé és Alexander Musuliné.542 Az 1867 utáni időszakot követően a közös hivatalnak számító külügyminisztériumba számos magyar tisztviselőt vettek fel, akik közül többen komoly karriert futottak be. A 540 A postaszolgálatra vonatkozóan lásd Andreas Patera postatörténész cikkeit. A legfontosabbak: Andreas Patera: „Auf fremden Boden [...] können Postinstitute nicht nach bureaukratischen Grundsätzen geleitet werden”. Die örtliche, bauliche und räumliche Situation der österreichischen Postämter in Konstantinopel. In: Agstner, Rudolf - Samsinger, Elmar (Hg.): K. (u.) k. Präsenz im Osmanischen Reich. Wien-Berlin, 2010, 229-258. - Uö: Die k. k. Postämter in (Donau-) Bulgarien, (Ost-) Rumelien und Thrakien. In: P. B achmaier, A. Schwarz, A Tscholakova (Hg.): Österreich und Bulgarien 1878-2008. Geschichte und Gegenwart. Wien 2008, 45-86. - Posthorn und Halbmond (Die k.k. Post in der Levante). Autoren: Franz Hochleutner, Andreas Patera. Stockerau 1988. - Uö: Die Rolle der Habsburgermonarchie für den Postverkehr zwischen dem Balkan un dem übrigen Europa. In: Der Weg fuhrt über Österreich..., 38-89. - Az egyes postaállomásokra vonatkozó források az Adm. Reg. F 8 fondjában betűrendbe beosztva találhatók. 541 Dumba, Constantin: Dreibund- und Entente-Politik in der alten und Neuen Welt. Zürich-Leipzig-Wien 1931. - Lützow, Heinrich Graf von: Im diplomatischen Dienst der k.u.k. Monarchie. Hg. von P. Hohen- balken. Wien 1971. 542 Przibram, Ludwig von: Erinnerungen eines alten Österreichers. Bd. 1-2. Stuttgart-Leipzig, 1910-1912. - Musulin, Freiherr von: Das Haus am Ballplatz. Erinnerungen eines österreich-ungarischen Diplomaten. München 1924. 211
