Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik vor 1848

1685-1695 közötti évekből (Kt. 23. Collectanea I. 2., föl. 1-71.), Jeruzsálem 1555-1784 (Kt. 23. Collectanea I. 1., föl. 1-17.), tatárokról és az oszmánokról készült leírások a 18. század második feléből (Kt. 23., illetve Kt. 27.), Lacy tábornok levelezése Rosarovics kémmel 1781-1783 (Kt. 24.), a Fries-féle Orientalische Compagnie 1777 (Kt. 25. Collectanea IV. 6.), osztrák kereskedelem a Levanteban 1720 után (Kt. 26.), levantei osztrák kozulátusok listája 1760 (Kt. 26.), de itt található egy a Bécsben élő török alattvalókról 1766-ban készült összeírás is (Kt. 27. Collectanea V. 7., 1 kötet).

Kt. 28-30.: Az állag legérdekesebb része Joseph Hammer-Purgstall, a híres orientalista nagy művének előmunkálata „Geschichte der diplomatischen Verhältnisse Österreichs mit der Hohen Pforte von Beginnen bis zum Ende des XVII. Jahrhunderts” cím alatt (Bd. 1-3. + fol. 1-68).505

VI. Diplomatische Akten (1807-1848) (Kt. 1-102.)

A 19. század első feléből származó diplomáciai jelentések és utasítások gyűjteménye. Köztük található valamilyen okból Johann Rudolf Schmid portai rezidens 1643. augusztus 20-i első zárójelentésének másolata (Kt. 48.). Továbbá jelentések az oszmán birodalombeli konzulátusokról (1814-1818, Kt. 43. és Kt. 46.), a Szentföld protektorátusára vonatkozó iratok (Kt. 45., 1635—1675, 1809-1918), illetve a konstantinápolyi örmény patriarkátusra vonatkozó iratok (Kt. 45.). Érdekesek azok az összeállítások is, amelyek az Oszmán Birodalom II. Mohamed szultán halála (1839) utáni állapotát mutatják be (Kt. 47.).

VII. Politische und administrative Akten 1807-1829 (Kt. 1-38.)

Az 1807-1829 közötti időszakból származó, elsősorban adminisztratív jellegű jelentések és utasítások gyűjteménye. Számos jelentés foglalkozik a török-görög viszonynyal, idekerült részben Metternich államminiszter e tárgyhoz kapcsolódó levelezése. Más jelentések a konzulátusokkal, illetve konzuli hatáskörbe eső ügyekkel foglalkoznak, de akadnak más típusú, politikai szempontból érdekes darabok is, pl. 1823. november 18-i jelentés mellékleteként becsatolásra került „Sejd-Emin-Wahid- Effendi” oszmán követ jelentése német fordításban még 1806-1807-ben tett lengyelországi és franciaországi útjáról (Kt. 20.), vagy pl. az 1828. október 10-i jelentés melléklete „Essad Effendi” műve a janicsárok feloszlatásáról (Kt. 26.).506

VIII. Politische und administrative Akten (1813-1865) (Kt. 1-51.)

Az előző egység folytatása 1830-tól, hasonló jellegű iratokkal. A gyűjtemény 1848-ig időrendben áll, az 1848 utáni időszakban az e korban használatos tárgyi tétel beosztás érvényes. így pl. F 25 alatt ugyanúgy menekültekre vonatkozó ügyiratok találhatók, mint ahogy azt az Administrative Registratur ekkor érvényes tételrendje megkívánja, köztük természetesen több magyar ügye (Kt. 33.). Az anyag végén az erdélyi havasi pásztorok, a mokánok jogvédelmére vonatkozó ira505 Hammer-Purgstall, Joseph von: Geschichte des Osmanischen Reiches. Bd. 1-4. Pest 1827-1833.

506 Kt. 26. „Geschichte der Aufhebung der Janitscharen durch Sultan Mahmud” (Konstantinopel, 1828) (pag. 1-143).

197