Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik vor 1848
Türkei (Turcica) 1521-1859; 632 dob. Az Oszmán Birodalommal folytatott diplomáciai érintkezés iratai, illetve a Konstan- tinápolyba delegált császári rezidens, majd követ jelentései, amelyeket összesen nyolc alsorozatba rendeztek. Az iratok az alábbi kormányszervek működése során keletkeztek: Reichshofkanzlei, Hofkriegsrat (1610-1753 között a keleti diplomácia irányítója), Staatskanzlei. Az állag szerkezetének kialakítása, a kronológiai rend mint szempont alkalmazása Gévay Antal nevéhez fűződik, de csak az első 18 fasciculus rendbetétele adatott meg neki, munkáját utódai, Karl von Buschmann és Eduard von Adelburg folytatták, utóbbi fejezte be 1855-ben.502 A magyar történelem számára kiemelkedő jelentőséggel bír a Türkei I. azaz régi nevén a Turcica állag, benne számtalan adattal a magyar végvidék és a Hódoltság helyzetére. Az állagot sok magyar kutató használta már, de komoly iratkiadás mindössze 1551-ig készült az anyagból (a kezdeményezés Gévay Antal nevéhez fűződik, majd 140 év után Kari Nehring folytatta a munkát).503 Napvilágot láttak viszont a budai pasák magyar nyelvű levelei 1616-ig bezárólag Takáts Sándor, Szekfü Gyula, Eckhart Ferenc, Bayerle Gusztáv kiadásában. Az oszmán iratokat Emst Petritsch kezdte számbavenni, nagyszabású regesztagyűjteménye első kötete 1574-ig haladt előre. Mikrofilmen a teljes állag elérhető Budapesten. Az iratanyag beosztása: I. Alter Bestand (Turcica) (1521-1740, 1711-1793) (Kt. 1-234.) A Türkei állag magyar szempontból legfontosabb része. A Konstantinápolyba küldött Habsburg követ jelentésein kívül itt található a budai pasa és a Habsburg főherceg-helytartók, illetve az Udvari Haditanács közötti levelezés, amely aló. század során nagyobb részben magyaml folyt. Itt találhatók a tizenöt éves háború időszakában folyt béketárgyalásokra vonatkozó iratok(1599,1600,1601,1604,1605,1606), továbbá a béke meghoszabbításaira vonatkozó tárgyalások iratai is (pl. 1642-ből a szőnyi tárgyalások iratai). Részben ide osztották be II. Mátyás nagyhatalmú miniszterének, Melchior Khlesl bíborosnak török vonatkozású fogalmazványait (I. Kt. 99-107., 1615-1618). A későbbi időszak iratai a karlócai béke létrejöttére (1699), a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) török kapcsolataira, illetve a Rákóczi-emigrá- ció történetére nézve nélkülözhetetlenek. Jól dokumentált Barteinstein befolyása a török politika irányítására 1735 után. Az anyag jobb használhatósága érdekében a levéltári delegátus lajstrom készítését kezdte meg a Türkei I. állaghoz. Egyelőre az 502 Gesamtinventar I. 581. 503 Már 1918-ban terv született a konstantinápolyi jelentése kiadására, azonban a Török Pál által összegyűjtött anyag végső feldolgozása már nem történt meg. Török Pál másolatai ma az OSzK Kézirattárában találhatók (Föl. Hung. 2137), amelyeket munkája során Kari Nehring is felhasznált. Az 1990-es évek végén Hiller István vezetésével Johann Rudolf Schmid 1629-1643 közötti válogatott követjelentéseinek szövegkiadása készült el, nyomdába viszont a kézirat már nem került. Pillanatnyilag Albert de Wyss 1568-1569 és Kari Rym 1569-1573 közötti követjelentéseinek (Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézet), illetve Simon Reniger 1649-1666 közötti jelentéseinek kiadásra való előkészítése (Szegedi Egyetem) van folyamatban. 195
