Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - I. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv alapítása és fejlődése 1868-ig - I. a. A levéltár alapítása, megszervezése, története 1868-ig

I. A HAUS-, HOF- UND STAATSARCHIV ALAPÍTÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1868-IG

I.a. A levéltár alapítása, megszervezése, története 1868-ig

A Haus-, Hof- und Staatsarchiv (továbbiakban: HHStA) nem rendelkezik külön kiállított alapítólevéllel. A levéltár születési dátumaként Theodor Anton Taulow von Rosenthal (1702-1779), a „Directorium in publicis et cameralibus” titkárának levéltárügyben készült beadványának („Ohnmaßgebigsten Reflexiones und unterthänigsten Anfragen die Errichtung des kaiserlich-königlichen Geheimen Hausarchivs betreffend”) jóváhagyási dátumát, 1749. szeptember 13-át szokták megadni. A titkos házi levéltár, azaz a Geheimes Hausarchiv alapítására Mária Terézia királynőt az a felismerés ösztönözte, hogy az elvesztett osztrák örökösödési háborút (1740-1748) követően még a Habsburgok jogainak igazolása is nehézségekbe ütközött.1

A Habsburg család ugyanis az elmúlt évszázadok viharaiban több alkalommal megosztotta a fennhatósága alá került területeket, amelynek következtében több uralkodói rezidencia alakult ki, ahol levéltári anyagok képződtek és kerültek őrzésre. így nagy mennyiségű iratot őriztek Bécsben, Grazban, Innsbruckban, Prágában. Aló. század első felében I. Ferdinánd az oklevelek többségét két helyre, Innsbruckba és Bécsbe hordatta össze. Ez utóbbi helyen Wilhelm Putsch (1480-1551) rendezte és kivonatolta az okleveleket, munkájának eredménye egy ma is (több példányban) meglévő öt kötetes repertórium (Archivbehelf 332-336).2 Az általa készített inventáriumok ma is fontos forrásnak számítanak, jóllehet a bennük jegyzékeit oklevelek egy részét már 1564-ben, az I. Ferdinánd halálát követő országmegosztás idején kiemelték és elszállították. A Schatz - gewölbearchivba a későbbiekben már nem vettek fel újabb okleveleket. A 16-17. században a Habsburgok legfontosabb okleveleiket immár a kincstárban őriztették, míg a központi kormányszervek, az Udvari Haditanács, az Udvari Kamara, a Birodalmi Kancellária, később az Allamkancellária maguk gondoskodtak régi irataik őrzéséről.

Bécs mellett igen komoly mennyiségű oklevél- és iratanyag feküdt Innsbruckban, amely nem csupán a Habsburg-család egyik ágának volt a rezidenciája egészen a 17. századig, hanem a 16. század elején még annak a lehetősége is felmerült, hogy központi levéltár alapítására kerül sor I. Miksa kedves városában. Jóllehet a Habsburgok tiroli ága a 17. század folyamán kihalt, mégsem szállították el a levéltári anyagot. Bécs és Innsbruck mellett Grazban volt található a harmadik nagy levéltár. Az 1564-től Bel- ső-Ausztria központjaként működő városban - amely már korábban a Habsburgok stájer

1 Az alapítás és szervezés esetében a Gesamtinventar I. kötetének leírását, illetve Michael Hochedlinger cikkét követem. Az érdeklődő olvasó e munkákban minden adatnak utánajárhat, csupán az egyéb helyről származó információkat jelzem külön lábjegyzettel. Gesamtinventar I.; Hochedlinger, „Geistige Schatzkammer Österreichs”, 16-41. Az osztrák levéltárügy új története segít a HHStA történetét megfelelő keretek között értelmezni: Hochedlinger, Österreichische Archivgeschichte.

2 Putsch munkájának jelentőségét mutatja, hogy a HHStA nem kevesebb, mint öt példányt őriz belőle, összesen 27 kötetben. Vö. Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 101. (Elisabeth Springer szócikke).

11