Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

f) Kincstári szakhivatalok KERÜLETI ADÓSZABÁLYOZÁSI BIZOTTSÁGOK IRATAI* 1785—1790 (1793) BEVEZETÉS Az adózás szabályozása és a nemesi adózás előkészítése érdekében 1786. febr. 10-én jelent meg II. József és Pálffy kancellár aláírásával a földmérés megindításáról szóló rendelet. Előírta az országban lévő termőföldek összeírását, továbbá a termés és az abból befolyó jövedelem megállapítását. Nem voltak tekintettel arra, hogy jobbágyi vagy földesúri területről van-e szó. A földmérés végrehajtására külön szervezetet hoztak létre. A munkálat vezetésére a Kancelláriában ún. központi bizottságot szerveztek, amely a kancellár aláírása alatt adta ki utasításait a Helytartótanácshoz vagy közvetlenül a kerületi főbizottságokhoz. A főbizottságok élén a kerületi főispánok álltak. A kerületekben megyénként további szervezeti egységek, albizottságok működtek. Ezek végezték a munka tényleges irányításának zömét. A bevallási táblázatok, az összegező kimutatás, a gabona helyi árát feltüntető jegyzék és más feljegyzés elkészítése után az iratok az albizottsághoz kerültek, ahol a kalkuláns felülvizsgálta a számítások helyességét. Ezután a bevallás adatainak helyszíni ellenőrzése következett egészen egyénekig lemenőén. Erről jegyzőkönyvet vettek fel. A felmérési munka utolsó része az egyéni birtoklap elkészítése volt, amelyeket a községi elöljáróság készített el. A fő- és albizottságok személyi és dologi kiadásainak fedezéséről a kamarai adminisztrációk gondoskodtak. Ezt a műveletet a Kamarával egyesült Helytartótanács ellenőrizte. Ugyancsak a Helytartótanácshoz érkeztek be a földméréshez kiküldött katonaság gazdálkodása miatti panaszok. Egyébként a helytartótanácsi Dimensionale-ügyosztálynak nem volt jelentős intézkedési joga; a bizottságok leginkább a kancelláriai bizottsággal érintkeztek közvetlenül. A II. József-féle reformokkal szembeni ellenállás a földmérés munkálatának eredményét is megsemmisítette. Elpusztították az elkészült összeírásokat, egyéni birtoklapokat, s felszámolták az adminisztratív szervezetet is. A helytartótanácsi ügyosztály munkája az 1790. febr. 19-i, a földmérési munkálatokat megszüntető rendelet után a személyzet fizetésének rendezéséből és az iratok mentéséből állt. Az utolsó ilyen ügyet 1800 áprilisban tárgyalták. * A helytartótanácsi ismertető leltár felhasználásával készült: Felhő Ibolya—Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. (MOL kiadványai 1/3.) Bp. 1961. 362. s köv.