Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

jegyzőkönyveknek az eredetin kívül van egy másolati kötete is. 1754-től kezdve 1760-ig bezárólag minden kötetnek van egybekötött név- és tárgymutatója is. 21 kötet 2. Összesített név- és tárgymutató az egész sorozathoz (1747-1772) három kötetben (A-H, I-P, Q—Z) 3 kötet A jogügyi bizottságot 1747. február 21-én alakították a bizottsági ügyintézés általános bevezetésekor. Személyi összetétele ismételten módosult. Időnként más bizottságokkal is egyesítették, így 1749. február 25-től 1750. február 6-ig a városival, majd 1764. október 5-én az élelmezésügyivel. Általában a kincstári érdekvédelem körébe eső ügyekkel foglalkozott. Ide sorolandók a magvaszakadt hagyatékok (birtokháramlások), lappangó királyi jogok, ezek felderítése, királyi birtokadományok, kincstárral szemben vagy a kincstár részéről fennálló követelések, kincstári cselekvő és szenvedő perek, főpapi javadalmak, a fiscus részéről hivatalból üldözendő uzsora- és pénzhamisítási ügyek, a Királyi Jogügy igazgatóság személyi s szervezeti ügyei, a kamarai kincstári ügyészek alkalmaztatása. A bizottság rendszeres működése csak idővel alakult ki, s az is kérdéses, vajon valóban teljes egészében felölelte-e az a kincstári érdekvédelem ügykörét. Példát találni ugyanis a tanácsülési jegyzőkönyvekben, hogy idevágó ügyeket közvetlenül vett át a királyi jogügyigazgató is, és véleményes jelentései közvetlenül a tanács elé kerültek. Az 1767. december 9-én kelt királyi rendelet, amely különösen a lappangó királyi jogok felderítését és a belföldi denunciációk gyors lenyomozását kötötte a jogügyi bizottság lelkére, többek közt azt is kimondja, hogy a királyi jogügyigazgató jelentéseit a jogügyi bizottság hetenként rendszeresen tárgyalja meg. A tanácsülési jegyzőkönyvekben nyomát találni a jogügyi bizottság olyan jegyzőkönyveinek is, amelyek a bizottsági jegyzőkönyvek e külön állagában nem találhatók. Viszont az itt meglévő jegyzőkönyveknek gyakorta semmi említése nincs a tanácsülési jegyzőkönyvben. Az erre vonatkozó részletes összeállítás a jegyzőkönyvek első 1747—1753. évi kötetének az élén található. Több esetben a jegyzőkönyvek mellett ott találhatók még egyes ügy darabok is. Az első kötetben található 1748. november 26-iki és december 28-iki jegyzőkönyvek nem a jogügyi bizottság, hanem a Kamara új pénzkezelési rendjének az ügyében kiküldött bizottság jegyzőkönyvei. A sorozat tehát helyenként hiányos, másfelől viszont a jegyzőkönyvi bejegyzések számos olyan iratnak őrizték meg a részletes tartalmi kivonatát, amelyek eredetije ma már nem áll a kutató rendelkezésére. Akárcsak a városi bizottságnál, a jogügyinél is az ügydaraboknak, főként az alsóbb hatóságoktól vagy magánszemélyektől befutó beadványoknak csak töredékeit találjuk a Kamara számbajövő alaki iratállagaiban. Éven belül a jegyzőkönyvek nagy egészében időrendben vannak egybekötve. A kutatás a mutatók alapján hajtható végre, amelyek a címszavaknak az első betűre szorítkozó csoportosításával egyrészt a kérdéses jegyzőkönyv napi keltére, másrészt a kötet lapszámára is utalnak. Az 1754—1760 években az egységes mutatók mellett, az egyes köteteknek is van külön mutatójuk.