Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

E 558. BÉCSI UDVARI KAMARAI IRATOK 1587-1840 1 csomó Iratok 1587—1840 1 csomó Ezek az iratok véletlenül kerültek egy irategységbe. Az ügyintézés során a bécsi általános- és a Magyar Kamara egymásnak kölcsönzött irattári anyagot is. Megtörtént, hogy ezek az iratok nem kerültek vissza eredeti helyükre; erre utal az, hogy a bécsi Udvari Kamara előadói ívei, palliumai is együtt vannak egyes ügyek irataival. Nem sok anyag ez ahhoz képest, hogy a két szerv együttműködése többszáz éven keresztül tartott. Ezenkívül ide helyezték el az egyéb úton a kamarai levéltár anyagába került bécsi udvari iratokat. Az iratcsomó három részre tagolódik: az első részben vannak a Pozsonyi-féle autogramgyűjteményből 1900-ban megvásárolt iratok az 1625—1826 évekből. A múlt század végén folyamatosan vásároltak iratokat német és osztrák antikváriusoktól. Tagányi Károly véleménye szerint az iratok az 1850-es évek elején tűntek el a bécsi kabineti irodából gondatlan kezelés következtében, amikor az iratok átnézésével foglalkoztak. A Pozsonyi Sándor-féle gyűjtemény eladásával Cohen Frigyes bonni könyvkereskedő foglalkozott, akitől több részletben vásárolt Fejérpataky László, a Széchenyi Könyvtár vezetője. A volt kormányszékek levéltáraiba illő darabokat átadta az Országos Levéltárnak, természetesen a vételár megfizetése mellett. Az ebben a csomóban található néhány udvari kamarai iratot Tagányi a Litterae ad cameram-hoz kívánta elhelyezni, olyan csomóba, ahol más Hofkammer-iratok is találhatók. Elképzelése szerint ezek akkor kerülnének eredeti helyükre, amikor a bécsi udvari kamarai levéltár magyar része Budapestre kerülne. (Erről 1. az 1900: 1464. OL. számot, irattárijelzete: I. 1885: 102. sz.) A kilenc darab irat részben a Magyar Kamarának az Udvarhoz, részben az Udvarnak a felséghez küldött iratait tartalmazza. (Két beadványt Pálffy Pál kamarai elnök írt alá 1625—1626-ban, egyet Pázmány Péter 1635-ben.) A második rész a Hofkammer előadói ívében található 1837—1840-i iratokat tartalmazza a Ferenc csatornáról. A Magyar Csatornahajózási Társaság (CanalsschiffahrtsGesellschaft) ajánlotta fel átvételre a csatornát a Magyar Kincstárnak. Az iratok az átvételről készített szerződésről és az igazgatás megszervezéséről tartalmaznak adatokat. A harmadik rész vegyesen tartalmaz iratokat nemcsak udvari kamarai, hanem egyéb udvari szervek anyagából. Az évkor 1587—1796. Különösen sok, az uralkodóhoz birtokadományozás iránt beadott kérelem található az 1792—1796 évekből. Több olyan — elsősorban XVI—XVII. századi — irat található itt, amelyet a múzeumi törzsanyag átrendezésekor kapott a kamarai levéltár. Ezek között az Udvari Kamarához küldött beadványok, ill. a Kamara fogalmazványai, elszámolásai egyaránt megtalálhatók. Az anyag átnézéssel kutatható.