Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

jesztésének módját. Viszonylag nagy számban találhatók általános érvényű, nyomtatásban kiadott kamarai rendeletek. Ugyancsak nagy számban maradtak fenn az iratanyagban bérleti szerződések. Ezeket a bérleti szerződéseket többségükben a naptári év első napjaiban kötötték, 1-től 10 évig terjedő érvénnyel, és többnyire 2-3 példányban maradtak fenn, a bérlő és a prefektus aláírásával. Ilyen contractus-okat találunk mészárszék-, vendégfogadó-, malom-, patika- stb. használatra, továbbá pálinkaégetésre, borkimérésre, mézeskalács-árusításra, juhtenyésztésre, a dunai szigetek művelésére stb. Nem kevésbé jelentős része az anyagnak az uradalmi prefektusnak az alsófokú uradalmi tisztviselőkkel folytatott hivatalos levelezése. Ez az anyag, amely az időrendi felállításnak megfelelően természetesen keveredik a más hatóságokkal folytatott levelezés anyagával, szintén széles keresztmetszetben tükrözi az uradalom mindennapi életét. Az említett termelési ágakon kívül ezekben az iratokban szó van még téglaégetésről (Nagymaros), juhny írásról, faárusításról stb. Más esetben az uradalmi tisztviselők katonaállítási ügyekben tettek jelentést Ferberthnek, illetve Bartalnak. A prefektusnak gyakran kellett intézkednie az alsófokú uradalmi tisztek közötti vitás ügyekben, személyes panaszokban, állásbetöltésre vonatkozó, felmentési és nyugdíjkérések ügyében. Az uradalmi ügyvéd jelentéseihez csatoltan gyakran találunk úriszéki jegyzőkönyveket, s egyéb bírósági iratok, vallatási jegyzőkönyvek szórványosan máshonnan is előkerülnek. Az uradalmi prefektus az uradalmat érintő ügyekben idegen hatóságokkal is összeköttetésben állt. Ilyen, az uradalmi prefektushoz küldött átiratokat találunk a budai és pozsonyi városi tanácstól, Pest megyétől, az óbudai Militaris Commissio Oeconomica-tól stb. A külön csomóba gyűjtött és külön állagrészként kezelt úrbéri iratok (Urbarialia) az 1771—1778-as évkoron belül részben az egyes falvak (pl. Tótfalu, Monostor, Szántó) úrbéri szerződéseit, részben különböző összeírásokat tartalmaznak. Ezek között megemlítendők a robot- és dézsmajegyzékek, gabona- és állatállomány- (pl. juh-) összeírások. Ugyancsak itt találhatók a Helytartótanács és a Magyar Kamara leiratai úrbéri és jobbágy-szolgáltatási ügyekben, továbbá egyes falvak és jobbágyok instanciái különböző terhek, szolgáltatások alóli felmentésük tárgyában. Jelentős forrásértékük van az uradalomhoz tartozó falvak részletes leírásainak és 1775/76-ban készült népességösszeírásainak. A másolati könyvbe (Protocollum repraesentationum simul et Rescriptorum Officii Praefectoratus...) 1768-tól 1777-ig terjedőleg az uradalmi prefektorárusról kibocsátott iratokat másolták be. A másolati könyvbe jegyzett iratok szövegei — akárcsak maguk az iratok — az uradalom adminisztrációjának napi ügyeit tartalmazzák, zömmel a Magyar Kamarának vannak címezve, de akadnak közöttük a bécsi ágensekhez és idegen hatóságokhoz, személyekhez (pl. a váci püspökhöz) címzett iratok is. Az iratanyag irattári rendje töredezett. Az iratok — az egyes állagrészeken belül — általában időrendben következnek egymásután és évenként újrakezdődő folyószámozást kaptak. A numerusok — az időbeli hézagoknak megfelelően — nagy kihagyásokat mutatnak. Az 1790-es években az egy ügyre vonatkozó és egy iratváltáshoz kapcsolódó beérkezett iratok, illetve válaszfolyamodványok ügyiratszerű egységbe vonódtak össze. Az iratok tartalmáról általában rövid regeszta tájékoztat. Segédkönyv nincs; az anyagban darabonkénti átnézéssel lehet kutatni.