Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

vélek, protestációk stb. A mellékletek között nagy számban találunk a Rákóczibirtoklás korára vonatkozó iratokat, I. Rákóczi György, Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi Ferenc adomány leveleit, kiváltságot biztosító leveleit (például Körösy György számára stsb.). Az iratanyag jegyzőkönyvek szerinti rendben van. A ,,classis" megjelölésű tárgyi csoportoktól függetlenül az anyagot részben — nem következetesen, nagy kihagyásokkal — elejétől végig kurrens folyószámozással látták el. E 327. MUNKÁCSI KORONAURADALOM 1788-1793 8 csomó a) Munkácsi provisori iratok 1788—1792 b) Beregszászi provisori iratok 1788—1793 8 csomó A XVIII. században a szentmiklósi uradalommal egyesült munkácsi uradalom a legnagyobb birtokok egyike volt az országban. Lehoczky Tivadar szerint 5 város és 180 helység helyezkedett el határai között.

1 A Rákócziak birtokát képező várat és uradalmat a Habsburg uralkodó 1711-ben elkobozta és ezután a gazdaságot a Szepesi Kamara kezelte. Az uradalom igen rossz állapotban volt, a jövedelem nagyon megfogyatkozott. 1724-ben báró altensteigi Hager haszonbérbe vette 8 évre a munkácsi uradalmat a szentmiklósi, diósgyőri és a Bercsényi Miklóstól elkobzott ungvári uradalommal együtt. Az átadáskor szokásos leltárak, számadások, felmérések iratai részben megtalálhatók a szepesi számvevőség töredékes iratai között (E 705. II. 4.). Hager báró nem sokáig használta bérletét, sőt, aligha foganatosíthatott bármiféle intézkedést, mert az uralkodó, III. Károly 1726-ban elajándékozta az uradalmakat (Munkács, Szentmiklós) Schönborn Lothár Ferenc grófnak (mainzi érsek, választófejedelem, német birodalmi kancellár) a török háborúkban tanúsított odaadó szolgálataiért. A munkácsi várat a király maga és utódai számára fenntartotta. Az 1731-ben történt beiktatás után a Schönborn-ok rendszeres javító munkát végeztettek az uradalmak területén, s a beruházások, javítások és rendszeres művelés nyomán a jövedelem egyre nőtt. Mária Terézia katonai kiadásainak, államháztartásának fedezésére a század elején többnyire bérbe adott nagy uradalmakat igyekezett visszaszerezni, többek között a munkácsit is. Annál is inkább, mert a virágzásnak indult uradalom jó pénzforrásnak ígérkezett. A Schönborn-ok és a kincstár a visszavétel okán 1764 és 1786 között pereskedett. A kincstári kezelésbe visszakerült uradalmakat 1786 és 1791 között a területileg illetékes Kassai Adminisztráció kezelte, közvetlenül az ungvári székhellyel működő Munkácsi Kamarai Adminisztráció útján. A felső irányítás a Helytartótanáccsal egyesült Kamara kezében volt. Gróf Schönborn Eugén Ervin nem nyugodott bele a