Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

nek anyagáról. A másik két főfelügyelőségnek is vannak itt szórványosan iratai, de egészükben nem maradtak fenn. 1829-től ez a központi szerv látott el minden, azelőtt a bányászati szakigazgatási szervek és a szabad királyi városok által intézett erdőügyet. A személyzet állt egy Oberforst-Inspektor-ból, egy segédből (Adjunkt), egy erdőmérnökből és 2 járulnokból. A fő-erdőfelügyelő ekkor is valóságos bányatanácsosi rangban volt, ugyancsak évi 1500 Ft fizetéssel. A főfelügyelő a volt budai inspektor Duschek Ferenc lett. A járuinokot kivéve a többieknek erdőmesteri, ill. főerdőmesteri rangja volt. A korszak erdőügyi iratai nagy vállalkozás munkálatait tükrözik. Egy átfogó, új erdőügyi szabályozás érdekében 1809-ben erdőfelmérési munkálatok kezdődtek. A Kamara 1825-ös adata szerint addig 1 136 607 Ft-t (Conv. M.) adtak ki e cél re, ami akkor roppant összegnek számított. Az anyagban — beleértve az Oeconomica iratokat is — számos kimutatás, jelentés, erdőbecsü, leltár található. Noha az iratok a fenti munkálatnak kicsiny hányadát tükrözik vissza, a megmaradt iratoknak így is nagy forrásértéke van, elsősorban helytörténeti vonatkozásokban. Az új erdőfelügyelőségnek létrejöttekor elsőrendű feladatául tűzték ki a fenti felmérő munka hiányosságainak kijavítását. Többek között ezért volt kívánatos az egységes irányítás. Előírta az uralkodó a takarékosság szem előtt tartását, mivel az erdőjövedelmek igen csekélyek voltak az adminisztrációs költségekhez képest. Az anyag töredékesen maradt fenn. Az anyag rendje: a) 1820-ig az iratok évenként tagolódnak. Az iratokon itt-ott elnöki szám látható, valamint egyéb folyószámozás, de a túlnyomó többség leszakadt melléklet: instrukciók, erdőbecsük stb. Mivel ehhez az anyagrészhez segédlet nem maradt fenn, az éveken belül tovább nem bontották az iratokat. Ezek az iratok évenkénti átnézéssel kutathatók. Az első év ugyan a repertórium szerint 1796, de 1786-ig visszamenően másolatok, mellékletek találhatók az iratok között. 1820 utáni elnöki iratok, egyéb iratok is találhatók még itt, 1856-ig. b) A következő korszakban, 1820 után az előzőleg iktatott iratokat az irattárban tárgyi csoportokba, fasciculusokba osztották be. Az anyag jelzetét az év, fasciculus, szám adta. Tekintettel arra, hogy az anyag rendkívül hiányos, és a 78 fasciculusnak csupán 1/3-a maradt fenn, ezért az iratokat fasciculus-szám-év rendben helyezték el. A fasciculusok (tárgyi csoportok) címe a következő: városok-, megüresedett egyházi javak-, különféle uradalmak (óbudai-visegrádi, aradi, likavai, ungvári) erdőügyei; bányakerületek erdőügyei (Selmecbányái főkamaragrófság, szomolnoki, nagybányai bányafőfelügyelőség); különféle kebelbéli iratok: rendeletek, személyzeti ügyek; a fiumei erdőfelügyelőség ügyei; erdőbecsük; erdőszabályozás. Segédletül iktatókönyvek és mutatók szolgálnak. A mutatók megadják az iktatószámot, fasciculust és numerust.