Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

riale, R. Stifftungswesen, S. Extraserialia. Az „E", ,,F", ,,H", „I", ,,0" és ,,R" jelű ügycsoportokból iratok nem maradtak fenn. A mutatókönyvek (helységnév-, személynév- és tárgymutatók) az egyes betűkön belül havonkénti tagolásúak; megadják az iktatókönyv lapszámát, az iktatószámot és az irattári jelzetet. Az iktatókönyvek az iktatószámot, a bemutatás keltét, a beadványozó nevét, az irat tárgyát, a döntést, a címzett nevét, az elküldés idejét és az irattári jelzetet közlik. Lajstromkönyvek csupán egyes ügycsoportokhoz készültek (éspedig az ,,A, C, D, G, K,, L, M, N, P" jelű ügycsoporthoz); feltüntetik az iktatószámot (a városi iratoknál az iratokra rá nem vezetett sorszámot is), a keltezést, a tárgyat és az irat darabszámát. A másolati könyvek ügycsoportok szerinti tagolásban adják a normatív rendelkezéseket és jelzeteiket. Mutatójuk a lapszámokra utal. E 314. NEUTRAER (PRESSBURGER) CAMERAL-ADMINISTRATION (Pozsonyi Kamarai Admimsztráció) 1785-1793 21 csomó, 1 kötet a) Iratok, Kamarai ügyek (Stricte Cameralia) 1785-93 10 csomó b) Lajstromkönyv (Elenchus actorum stricte Cameralium) 1785-93 1 kötet c) Városi ügyek iratai (Civitatensia) 1785-90 9 csomó d) Városok jegyzőkönyvei (Protocolla Civitatum) 1786-88 2 csomó Hatásköre a Felvidék nyugati részére (Pozsony, Nyitra, Bars és Trencsén megyére) terjedt ki. Székhelyét 1790-ben tették át Nyitráról Pozsonyba. A ránkmkaradt iratok legnagyobb része az „Oeconomica" ügykörbe tartozik; a mezőgazdasági termelés, terményelosztás és a bérletek ügyein kívül ide számítanak az építkezéssel, épületjavítással (pozsonyi vár), a telepítésekkel, a birtokösszeírással és leltározással kapcsolatos ügyek is. Jelentős számban találhatók kincstári jogot érintő iratok (birtoktulajdon, zálog, hagyaték, uzsora, talált kincs) s a földmérésre vonatkozók is. Az Adminisztráció területén szövőüzem is működött (dévényi „török" filatura). Az iratok másik nagyobb csoportja a Civitatensia, ill. a Protocolla civitatum tárgykörbe tartozik. A királyi városok közül Pozsony, Nagyszombat, Szentgyörgy, Bazin, Modor, Szakolca, Trencsén, Körmöcbánya és Újbánya feküdtek a területén. Pénzügyeiknek, bányáik művelésének s a városi egyházaknak, szerzetesrendeknek az ügyei hagytak nyomot az iratokban. A jegyzőkönyvek (Protocolla oeconomica, Protocolla instantiarum) a városok szorosan vett gazdasági ügyein (a legkülönbözőbb intézmények és alapítványok elszámolási ügyein, felmérési munkákon) túl érintik a törvénykezés és az árvagyámság dolgát