Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

Ez a fond őrzi a Temesvári adminisztráció mintegy 6 évtizedes ügyintézése alatt (a Magyar Kamara alá rendeltetéséig) keletkezett iratok törzsét, elsősorban a hozzá érkezett iratokat és mellékleteiket; fogalmazványokból csak kevés maradt meg. Legnagyobb számban a fölöttes hatóságoktól (Udvari Kamara, Wiener Bancalitat, Directorium in publicis et cameralibus, udvari bizottságok. Oberste Justizstelle, Haditanács, Magyar Kancellária) érkezett leiratokat őrizték meg. A bécsi udvar igen sok fontos döntés előtt kikérte bánsági kincstári szervének véleményét (privilégiumok megerősítése, vámtarifa vagy sóárak meghatározása, postautak irányának megváltoztatása, jövedelmek gyarapításának módszerei, bánsági lakosok Bécsben beadott kérelmei stb.), határozatot hozott és válaszolt hozzá írott felterjesztésekre (kinevezési és más személyi ügyek, tilalmak, puszták, kocsmák és más haszonforrások bérbeadásának engedélyezése, városi magisztrátus megerősítése, pénzkiutalás stb.), közölte a Bánságot érintő híreket (ellenséges és hazai seregek vonulása, parasztmegmozdulások Magyarországon, járványok a szomszédos országokban, a kincstári kormányzatban beállott változások stb.) és részletes utasításokban, körrendeletekben, vagy rövid parancsokban intézkedett az egész birodalmat vagy a Bánságot érintő fontosabb ügyekben (a határőrvidékek területi átszervezése, csapatok szervezeti átcsoportosítása, instrukciók az átszervezésekkel, ügyviteli reformokkal, pl. új számadásellenőrzéssel kapcsolatban, utasítás új növények termesztésére, földmérés és összeírás elrendelése, tűzrendészeti, közegészségügyi, köznevelési rendszabályok, adókivetés stb.). Az Adminisztrációnak alárendelt helyi és vidéki szervek (Landgericht, Buchhalterei, komisszáriusok, Verwalteramt-ok, harmincad- és sóhivatalok, városok stb.) alacsonyabb szinten ugyanilyen viszonyban voltak temesvári fölöttesükkel s ennek megfelelően fölterjesztéseik tárgya is hasonló. (A jelentéseken, döntés-kéréseken, számadás-beadványokon kívül sok a tervezet, költségvetés is). Már szűkebb körre korlátozódik a katonai parancsnokságokkal, a szomszéd országok kincstári szerveivel (erdélyi kincstartóság és sóigazgatási központ, belgrádi hivatalok), az egyházakkal, megyékkel vagy a határon túli török hivatalnokokkal folytatott levelezés. Magánosok kincstári állást kérnek beadványaikban, visszaéléseket, sérelmeket panaszolnak fel, bűnösök kegyelmet vagy enyhítést szeretnének elérni a temesvári hivatalnál. Az egykor nagyszámú, de mára csak igen töredékesen megmaradt mellékletek jelentős része bérleti és más szerződés (pusztabérlet; malom, kocsma, bánya, gyár, erdő, halászat, tized bérlete, megegyezés élelemszállítókkal, kincstárnak munkát végző iparosokkal, bányamesterrel, fuvarvállalóval stb.), továbbá kimutatás (telepesek, toloncoltak, fölvett polgárok, papok, iparosok, szökevények, iskolakötelesek névsorai; jövedelem-, tized-, robotjegyzék, eperfa-összeírás stb.), a többi hagyatéki leltár, költségvetés, számadás, nyugta, bizony ságlevél, vallatási jegyzőkönyv stb. A fond politikai történelmi vonatkozású adatokat is tartalmaz, különösképp az 1737—39 évi török háború idejéből. A külön elhelyezett könyvek közül említést érdemelnek az ülésjegyzőkönyvek: j) és o), valamennyi bizottságonként; a bizottság tagjainak névsorát, az ügyek leírását és a döntéseket tartalmazza; a Justiz-Commission jegyzőkönyvei néha átírják az egész perfolyamatot vagy lemásolják a vallatásokat, jelentéseket is, a kérvények jegyzőkönyve k) és a 2 számadáskönyv i/3 és 1); az elsőbe az irodaszer kiadásokat és a „StempelPapier-AusstandF' illetékeket vezették be, a másodikba a karánsebesi furészmalom pénz- és anyagbevételeit, kiadásait.