Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

lenőrrel, írnokokkal és segéderőkkel. Az alsófokú helyi igazgatás szervei főkenézek (Oberknesen) és kincstári uradalmi provizorok s legalul községi kenézek voltak. Az utóbbiak végezték a helyi igazságszolgáltatás egyszerűbb feladatait is; középfokon a Landes-Auditor-ok (Provinciai-Auditor-ok). Csakhamar megalakultak a vámhivatalok (Mauth-Ober-Amt, Temesvár és 17 Mauth-Amt), a sólerakóhelyek (3 Salz-Amt), a katonai élelmezés szervei (Proviant-Amt, Provisions-Verwaltung, Provincial-Commissariat), a postaállomások és az 1740-es években a vesztegházak (4 Contumaz, orvosokkal). Az alárendelt szakhivatalok ellenőrzésére időnként felügyelőket küldtek ki. (Salz- und Bergwerksinspector, Bergüberreiter) vagy egy-egy tanácsosra bízták az ellenőrzésüket. A tartomány kisebb részét a kincstári kerületi igazgatástól lényegileg függetlenítve, 6 századnak tartották fenn s ezek számára 6 katonai kerületet létesítettek. Ez a katonai szervezet azonban időről időre változott, 1726-ban az addigi kerületek helyett 4 főkapitányságot (Oberkapitanat) állítottak fel. Ezek alkották a tiszai és marosi határőrséget. Az 1746-ban életbe léptetett Landmiliz-szervezet kerület-beosztása és áttelepítései még határozottabb elkülönülést jelentettek a polgári lakosságtól. A katonai főparancsnokság (General Commando) mellett hadbiztosság (Kriegs-Commissariat), majd erődítési igazgatóság (Fortifications- und Festungs-Bau-Direction) működött. Jelentős szervezeti változás következett az 1750-es évek elején. Egy 1751-ben kelt császári rendelet teljesen elválasztotta egymástól a Bánság polgári és katonai ügyeit s az Adminisztrációt polgári („provinciális") szervvé nyilvánította (az addigi „mixta militaris et cameralis" helyett). Ügykörei: contributionale, camerale, commerciale, politica vei publica, judiciale (utóbb: Civil- und Criminal-Justiz), militaria mixta, később még: provincialia, ecclesiastica, Sanitats- und Landmiliz-Wesen. A K.k. Landes-Administration elnöke továbbra is katonai személy, Engelshoffen br. tábornok maradt; tagjai: 6 tanácsos (1768-ban már 8), valamint az irodai, iktatói, kiadói, jegyzőkönyvvezetői, pénztári és számvételi munkára alkalmazott személyzet. Ettől az időtől vált szokásossá az iratok iktatása. Az udvari hatóságoknál akkor már jó ideje alkalmazott commissios és departamentális ügyintézés sem volt ismeretlen Temesvárott: a tartományi törvényszéknek megfelelő szerv, mint az Adminisztráció külön bizottsága (Justiz Commission) működött, akárcsak a „Commissio oeconomica" vagy az erdészeti, építészeti és pénztári ügyek csoportjai. Az 1760—70-es években a tanácskozás mindenütt departamentum-szerűen működő bizottságokban folyt (in publ. pol„ in Mauth- und Salz-Sachen, in judici crimin., in eccles., in re sanit., in rebus cum militari mixtis, in oecon.). A bizottságok elnöke maga az adminisztrátor vagy egyik tanácsos volt, tagjaik tanácsosok, fogalmazók, ellenőrök, számvevőségi tisztek. Üléseiken a tárgy szerint hozzájuk utalt leiratokat, jelentéseket, kérvényeket vitatták meg s hoztak felőlük határozatokat. II. József 1768-ban kezdődő sorozatos látogatásai főként a meg nem felelőnek talált igazságszolgáltatás és gazdálkodás ügyvitele dolgában jelentettek változást. A 70-es években Polizei-Commission, Wald-Commission, Bau-Commission, Zahl-Amt fennállásáról is van tudomásunk. A katonai ügyek elkülönítésével egyidejűen megváltozott az Adminisztráció fölé- és alárendeltségi viszonya. Az udvarban még mindig bizottság („Banatische und Illyrische Hof-Deputation") tárgyalta az ügyeit (a közigazgatási munkájáról vezetett jegy-