Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

E 300. DECRETA CAMERAE HUNGARICAE ET ADMINISTRATIONIS BÁCSIENSIS (A Magyar Kamara és a Bácsi Adminisztráció rendeletei) 1734—1777 8 csomó 1. A Magyar Kamara rendeletei 1734—1776 2. A Bácsi Adminisztráció rendeletei 1765—1777 8 csomó Ebbe az iratsorozatba kerültek a Magyar Kamarának a péterváradi felügyelőhöz intézett, s az Inspektorátuson rendszerint praesentatummal ellátott leiratai. A Kamara fennhatóságának e területre történt kiterjesztése előtt is levelezett az itteni hivatallal; 1734-től maradtak fenn Eszékre küldött átiratai. Egészen kis mennyiségben kerültek elő a közvetlen felügyeleti szervtől, a Bácsi Adminisztrációtól érkezett rendeletek, amely 1773-tól lett az inspektor irányító szerve. A rendeletekre készült jelentés-fogalmazványokat a Rapularia informationum (E 298.) tartalmazza. A kamarai rendeletek mellett vannak itt a Kamarához írott s onnan a Főigazgatósághoz továbbított kérvények, azonkívül leltárak, kimutatások, bizonylatok, inquisitiok stb. E301. RELATIONES ET INSTANTJÁÉ (Jelentések és kérelmek) XVffl. sz. 16 csomó Iratok XVffl. sz. 16 csomó A péterváradi provisor- és felügyelőhöz érkezett, nem-leirat jellegű küldeményeket (amelyeket ebbe a sorozatba illesztettek be) kisebb részben hivatali szervek (katonai élelmezési biztosok, kincstári ügyészek, szolgabírák), nagyobb részben magánszemélyek (birtokosok, uradalmi jobbágyok), továbbá egyházak, jobbágy községek stb. írták. A szerémi inspektornak is részt kellett vállalnia a gabonaházak ellátásából (uradalmi terméssel, tizedgabonával és vásárolt terményekkel), foglalkoznia kellett a kamarai gazdálkodás technikai kérdéseivel (mocsárlecsapolás tervei, erdőgondozás, épületek javítása), a tizedbérlet ügyeivel és birtokjogi kérdésekkel (hagyatékok). (A jelentések, átiratok részben ilyen tárgyúak.) Legtöbb feladatot azonban a kérvényezők, panaszosok dolgainak kivizsgálása és elintézése jelentette. Az uradalmi erdőkből épületfát kértek, községi bírók az adófizetésben késedelmeseket vagy az erdő kártevőit, határuk megsértőit panaszolták be, jobbágyok a törvénytelen adó vagy szolgálat, erőszakoso-