Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

Udvari Kamarának küldték fel, s ezek a kérelmek a Bécsi Kamarától kerültek vissza a budai kamarai adminisztrátorhoz elintézés végett. Ez az állag tartalmazza végeredményben a Budai Kamarai Adminisztrációnak a Bécsi Kamarához mindenféle minőségben (pl. utasítás, pénz, anyag kérése) felküldött irataira vonatkozó válaszokat. Az állag iratai, az iratokban tárgyalt ügyek — mint minden más állagban — a Budai Kamarai Adminisztráció teljes hatáskörére vonatkoznak (1. a bevezetésben a hatáskör c. fejezetet). Ki kell emelni azonban azt, hogy a Bécsi Kamarának az újszerzeményi területekre vonatkozó politikáját, a Budai Kamarai Adminisztráció szervezetének, ügyintézésének, hatáskörének kialakulását legkönnyebben ezeknek az iratoknak alapján világíthatjuk meg. A kamarai hivatalok felállítása, az egyes tisztviselők kinevezése ugyanis a Bécsi Kamara joga volt, ezekben az ügyekben a kamarai adminisztrátor csak javaslatokat adhatott. Figyelemre méltóak azok az iratok is, amely a lakosságnak a császári katonaság és a kamarai tisztviselők ellen beadott panaszai nyomán keletkeztek. A különféle mentességeket, könnyítéseket kérő beadványokra hozott rendeletek szintén élesen megvilágítják az újszerzeményi területeken uralkodó viszonyokat. Az újszerzeményi területeket vizsgáló, a Bécsi Kamara által leküldött bizottságok működését megvilágító iratok is találhatók az állagban. (Pl. az Aichpichl-, a Tullio Miglioféle bizottság.) Az állag nagy terjedelme arra utal, hogy a budai kamarai adminisztrátor a legtöbb ügyben nem intézkedhetett önállóan. Azt, hogy milyen ügyekben hozhatott az adminisztrátor döntést, melyekhez volt szükséges a Bécsi Kamara döntése, nem szabályozták. Általában a Bécsi Kamara saját kezdeményezéséből nem egyszer csak általánosságban mozgó intézkedésekre szorítkozott. A gyakorlatban ezek az intézkedések sokszor nem voltak elegendők, ilyen esetben a budai adminisztrátor kereste fel saját elhatározásából vagy alárendelt tisztviselőinek megkeresése, javaslata alapján a Bécsi Kamarát, s kért konkrét szabályozást a felmerült ügyben. Mivel a Bécsi Kamara rendeleteit, leiratait csak a Budai Adminisztrációhoz, a hatóság vezetőjéhez intézte, a budai központ munkájának megismeréséhez ez az iratanyag nélkülözhetetlen. Az iratokat formailag a kamarai adminisztráció fennállásának egész ideje alatt általában egyöntetűen állították ki, sőt a rendeletek belső szerkezete, stílusa is egyöntetűséget mutat. (A Bécsi Kamara gyakorlata jól megfigyelhető az iratokon.) A rendeleteket a budai kamarai adminisztrátorhoz intézték, feltüntetve rendszerint a nevet, s az adminisztrátor bécsi kamarai tanácsosi címét (a Bécsi Kamara alsó-magyarországi tanácsosa). Aláíróként rendszerint a „Császári Udvari Kamara tanácsa, ill. elnöke és tanácsosai" szerepelnek. Az irat külzetére a kamarai adminisztráció regesztrátora a rendeletben foglalt ügyet vagy ügyeket feltüntető rövid tartalmi kivonatot jegyzett fel, feltüntetve egyben az irat jelzetét; dátumot, vagy dátumot és sorszámot. Az iratanyag rendezett. Az egyes darabok 1689-ig bezárólag keltük szerint, 1690től kezdve pedig évek és hónapok, a hónapokon belül 1-től kezdődő numerusok szerint következnek egymás után. Az 1704. évi anyag újból az iratok kelte szerint rendezett. Az iratanyag rendje itt-ott megbomlott. Az 1706. évi anyag teljesen, egyébként itt-ott az anyag egyes darabjai hiányzanak. Az egyes rendeletek mellett rendszerint mellékleteket (a Bécsi Udvari Kamarához benyújtott beadvány másolatát, mint a rendelet előzményét vagy egyéb iratot, pl. valamilyen utasítás egy példányát) is találhatunk.