Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

mindenféle ténykedését. Míg a „Hofbefehle" a Bécsi Udvari Kamara tevékenységére vet fényt elsősorban, az „Expeditionen" a kamarai adminisztráció budai központjának tényleges működését vetíti elénk. A Budai Kamarai Adminisztráció szétágazó organizmusának irányítására, a kamarai adrninisztrátor munkájának részleteire vonatkozólag ezekből az iratokból nyerhetünk felvilágosítást. Bár a Budai Kamarai Adminisztráció szervezetében bizonyos hierarchikus felépítés is megmutatkozott, a kamarai adminisztrátor — amint ezt már jeleztük — közvetlenül is levelezett alsófokú hatóságaival, a városokkal és a községekkel, különösen vonatkozott ez a budai kamarai adminisztrátor közvetlen felügyelete alá tartozó ún. budai kerületre. Az itt fekvő városok (elsősorban Buda és Pest) viszonyaira elsőrangú és igen részletes forrásanyagot találhatunk ebben az állagban, amely nemcsak a kamarai gazdálkodás, hanem a közigazgatás és a bíráskodás körülményeit is élesen megvilágítja. Egyébként az egész állag elsősorban a kamarai gazdálkodásra, utána a császári katonaság ellátására, elhelyezésére, s a katonasággal való kapcsolatokra nyújt adatokat. A fogalmazványok külzetén rövid tartalmi kivonat tájékoztat az iratokban foglalt ügyről vagy ügyekről. A címzés rendszerint fogyatékos, gyakran csak az alárendelt kamarai hivatalnok nevét tartalmazza, a hivatali minőséget, a hivatal székhelyét azonban nem. A kutatásnál tehát tudnunk kell azt, hogy az egyes hivatalnokok az ország milyen városában működtek. Az „expediálást" az iratokon rendszerint nem, vagy csak az „exp." bejegyzéssel, aláírás és dátum nélkül, tüntették fel. A fogalmazványok nehezen olvashatók. Az iratanyag 1689-ig bezárólag az egyes iratok dátuma, 1690-től 1705-ig pedig év, hó és havonként 1-től kezdődő numerusok, 1706-tól 1709-ig ismét az iratok dátuma szerint rendezett. Az egyes fogalmazványok mellett elvétve mellékletek (kimutatások, utasítások, vagy az intézkedéssel kapcsolatos, a kamarai adminisztrációhoz érkezett irat másolata) is találhatók. Az iratok kutatására mutatók, lajstromok illetve mutatóval ellátott lajstromok állnak rendelkezésre. (Elnevezésük mindegyiknél Protocollum vagy Protocollum und Index.) A segédkönyvek az egyes években az alábbi szerkezeti felépítést mutatják: az 1687—88. évekre 1 kötet lajstrom mutatóval. A lajstrom időrendben az egyes iratok bő tárgyi kivonatát (baloldalt tárgyi címszavakat vetítve ki) és az irat dátumát tartalmazza. A lajstrommal egybekötött mutató nevek és tárgyi címszavak betűrendjében az irat rövid tárgyát és a lajstrom megfelelő lapszámát tünteti fel, ahol a kérdéses iratra vonatkozó jelzet (dátum) megtalálható. 1689—90. Evenként egy-egy betűrendes mutató, mely nevek és tárgyi címszavak betűrendjében az irat tárgyi kivonatát (jobboldalt tárgyi címszavakat vetítve ki) és a dátumot, tehát az irat jelzetét közli. 1691—1705. A segédkönyvek ebben az időszakban mutatóval ellátott lajstromok, kivéve az 1692. és 1693. évek köteteit, amelyekhez nincs mutató. A lajstromok időrendben és havonként 1-től kezdődő numerusok szerint az irat bő tárgyi kivonatát és a dátumot tartalmazzák. A mutatók, amelyek 1697—98-ban külön kötetekben, egyébként a lajstromok köteteiben találhatók, nevek és tárgyi címszavak betűrendjében, rövid tárgyi megjelöléssel a lajstrom lapszámát és esetleg az irat numerusát tüntetik fel. Az irat jelzete (év, hó és numerus) tehát csak a lajstromban található meg. 1706—1709. Segédkönyv nincs az iratokhoz, azokat darabonként kell átnézni.